Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-24 [034]

MAGYAR ORSZÁGOS TUD ŐSIT6. Kézirat ű 'C f Huszadik kiadás Budapest, 1930. nárdus 24. / ' XII. évfolyan. 68.szán. MEZŐGAZDASÁG . / Hadik János gróf beszéde. Folytatás 1./ - Ha a Kanara kellő figyelenre méltatta volna javaslatainat y ne-ggyőzödhctett volna arról, hogy azok az állandó gyünölcsöző elhelyezésre rendelt tőkék,molyokről a belső záloglevélpiac megteremtésével kapcsolatban szólottam, nem állanak, vagy csak jelentéktelen mértékben állanak függő köl csönök formájában a mezőgazdaság szolgálatában, En legalább nem tudok róla, hogy a biztositó társaságok díjtartalékaikat gazdáknak nyújtott függőkéicsönökben helyezték volna el és ugyanakkor csodálkoznom kell azon a naivitáson, ha valaki azt hiszi, hogy a részvénytársasági formában nüködő nagyipari és n agykore s kod cini vállalatok tartaléktőkéiket gazdáknak nyújtott függő'-ölcsönökben gyümölcsöztetik. Ami pedig azt az indítványomat illeti, hogy az állán és az önkormányzatok felügyelete alá tartóz

0 alapok állondé gyümölcsözőére rebdelt készpénztőkéi záloglevelekben helyeztessenek el, azt hiszen, megáll az a tételen, hogy a nai súlyos nezőgazdas ági'váls ágban az állandó lekötésre alkalmas készpénzeket mezőgazdasági hiteMkielégitősére és elsősorban a legnagyobb biztonságot nyújtó zálog-levelek vás óriás ár a Mell fordítani. - k. Kanara álláspontja az, hogy zálogleveleink elhelyezésénél elsősorban a külföldi piac és nen a belföldi tőke felé kell a figyelmet for dltani. Ez nen novun, ezt mindannyian jól tudjuk, Az én javaslatain - annak előrebocsátásával, - hogy a külföldi tőkét sajnos zálogleveleink elhelyezésénél ez&dőszerint nélkülöznünk kell, arra irányultak, hogy addig is, anig a külföldi piac ismét rendelkezésünkre áll, nlként lehetno belső tőkéink utján a záloglevelek elhelyezését biztosítani. - Aggodalmai vannak a Kanarának abban az lránybr,n, hogy vájjon előnozditanák-e a belföldi tökeképződést az olyan intézkedések,, amelyek arr

; irányulnak, hogy a belföldi tőke egyrésze záloglevelekben helyezkedjél: tíX-m h belföldi tőkeképződést a Kan ír a szerint azért gátolná a záloglevelek vásárlása, nert itt nérsékelt jövedelmezőséggel kell a tőkének meg elégednie. - Teljesen érthetetlen, hogyan minősítheti a Kanara alacsonynak a na/ forgalonban lévő 7, vagy 7 1/2 %-os záloglevelek jövedelmezőségét? Hogy lehet azt állitani, hogy a zálogleiéleknek ez a magas rentabilitása nem elégítheti ki a belföldi fcövót? Es különösen, hogy teheti magáévá ezt az álláspontot a gazdátársadalonnak egy érdekképviseleti szerve, nert hiszen ez azt jelentené, hogy várjuk be tétlenül azt az időpbntot, amikor zálogleveleink külföldön elhelyezhetők lesznek, másfelől nyugodjunk meg abb ban, hogy a belföldi tőkeképződés a mezőgazdaságot terhelő magas kanatok révén nozdittassék elő. Ez lehetne érdéke a spekulációnak, de semmiképpen sem a gazdatársadalonnak. —En az cr szág közgazdasága szenpontj ából vészesne

1- tartón az olyan belső tőkeképződést,nely o reális méreteket meghaladó kamatigényeivei ki szivja az életerőt a mezőgazdaság sorvad

0 testéből. -A Kanara azt állapítja neg észrevételeiben, hogy a belföldi tőke a múltban is idegenkedett az' alacsony jövedelmezőség miatt a záloglevelektől és csak a szerényebb k-n.iatok.-al megelégedő külföld volt a magyar záloglevele, lek ^.: .>ri?;7.2\XA^ x - fcffsA JL%*K.*:TT-. nxlsa:*«3:?cxaas£ix legbiztosabb piaca. Ez a megállapítás, nely a záloglevelek elhelyez&ei>^i lehetőségét károsan befoláysolhatja, teljesen ellentétben áll a tényekkel, - nert békeidőben záloglevékibocsátó intézeteink egyaránt tánaszkodhattak ugy a belföldi, nint a külföldi tökére. - A belföldi tőke legkedveltebb elhelyezési lehetőségei közé tartozott a záloglevelek vásárlása. Az alapok , alapítványok,árvaszékek, hitbizonányok,egyházak, pénzintézetek, biztositó társaságok és.más részvény társaságok, de a nagántőkések is állandóan zálogleveleink legnagyobb vásárlói voltak. Hogy csak egy konkrét esetre mutassak rá, pl. az elnökleten alatt álló Kisbirtokosok országos Földhitelintézete békeidőben 1880-tól 1913-ig 1 401 millió aranykoron^ értékű 4 és 5 1/2 % között kanatozó zálogleveleket hozott forgalomba. / Folytatása következik. /