Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2
1930-03-24 [034]
Kó z i r a t tf'/t? Huszonegyedik kiadás Bufapest, 1930. március 2ft;JÉ / XII. évfolyam, 68.szám. MEZŐGAZDASÁG. / Hadik János gróf beszéde. Folytatás 2./ Ebből csak 24 millió korona, vagyis 6% lett a külföldön eladva, a többi 377 millió korona záloglevelet? vagyis 94^-ot a belföldön értékesitette ós záloglevelei iránt belföldön állandóan olyan kereslet mutatkozott, hogy azt igen sok esetben képtelen volt kielégíteni. Külön hangsúlyozza a Kamara aggodalmait azzal a javaslattal 3zemben, hogy a biztosító társaságok díjtartalékainak záloglevelekben való elhelyezéséte köteleztessenek. Ez az egyoldali elhelyezés a Ka ara szerint veszélyeztetné a dijtartalékok kívánatos biztonságát. Attól is tart, hogy ez arra kényszerítené a biztosító társulatokat, hogy a nem zálogleveles kölcsönökbe már kihelyezett tőkéiket felmondják. Attól is tart a Kamara, hogy ezúton a biztosító társaságokra nézve az a nehézség állana elő, hogy kötvényeikre kölcsönöket nem adhatnának. Ezek az aggodalmak túlzottak és indokolatlanok, mert én a biztositó társaságoknak záloglevelek vásárlására való kötelezését csak arra az átmeneti időtartamra kivántam, amig záloglevelein^ külföldön megfelelő <yérvbon elhelyezhetők lesznek. Aziránt pedig} megnyugtathatom a Kamarát, hogy én nem kivánom azt, hogy a biztositó társaságok az általuk már kihelyezett tőkéket visszavonják és felmondják, avagy azt, hogy clzárassanak attól, hogy az ügyfeleikkel szemben kölcsönnyújtási kötelezettségeknek eleget tehessenek. Ami pedig a Kamarának azt a megjegyzését illeti, hogy a díjtartalékoknak záloglevelekben való egyoldalú elhelyezése nem volna teljesen megnyugtató Ss nem emelné a díjtartalékok ""kívánatos biztonságát, meg kell állapitanom, hogy a magyar biztosító társaságok sokkal nagyobb bizalommal vannak zálogleveleink iránt, mint a amara. Aggodalmai vannak a Kamarának azzal a javaslatommal szemben is, hogy az állam árverési vevőként lépjen fel azokban az esetekben, mikor az árverési vételár messze alatta marad az ingatlan reális forgalmi értekjnek. A Kamara attól tart, hogy ez igen gyakorivá tenné az árveréseket és csökkentené az ad u soknak azt az érdekét, hogy az árveréseket elkerülni igyekezzenek.. Ez az aggály is teljesen alaptalan, mert nem tudok elképzelni olyan cinikus adóst, aki csak azért árvereztesáe el magát és jusson a csőd állapotába, hogy ezzel megteremtse magának az alapot arra, hogy a birtoknak az állam által való továbbeladásánál esetleg elérhető különbözet utján anyagi előnyhöz juthasson. Tisztelt aizottság! En a mezőgazdasági hitelválság enyhitése tárgyában tett javaslataim előterjesztése után azt vártam Volna, hogy minden gazdasági tényező, tehát annak egyik érdekképviselete, az Országos Mezőgazdasági Kamara is, a legmesszebbmenő propagandát fogj a'kifejteni zálogleveleinknek a belföldi piacon való elhelyezése érdekében. Előttem fekszik a német" birodalmi Statisztikai hivatal kimutatása arról, hogy a német pénzintézeteknek" a márka stabilizálása óta 6582 millió birodalmi, márka értékű záloglevelet sikerült elhelyezniök olyanjaódon, hogy abból csak 16 % lett külföldön elhelyezve, nig a 84 % a német belső piacon talált vevőre. Jól tudom, ugyan, hogy a mi bolső tőkeszegénységünk mellett ilyen eredményeket elérni lehetetlen és hogy nekünk lényegesen kisebb eredményekkel is meg kell elégednünk. Ha azonban a belső záloglevél piac megteremtésének propagandája helyett a Mezőgazdasági Kamara az ellenkező irányban foglal állást, ezzel legfeljebb csak azt érheti 'el, hogy a "z'áloglevelek vásárlásától vissza fognak vonulni még azok Is, akik eddig vevőkként'a belfüldi piacon számba jöhetnek, ami feltétlenül ellenkezik a gazdaérdekkel. Hogy nekem mennyiben volt kellemetlen Hoyos Miksa grófnak meglepetésszerű és harmóniát bon tó lépése a mult közgyűlésen, az mellékes kérdés, D 1 hogy ezzel a sokat hangoztatott egységes gazdafront érdfekeinek nem tett szolgálatot, az egészen bizonyos, sőt talán részben ennek tudható be az a körülmény, hogy a kormány az OMGE-nak javaslataim tárgyában 1/4 év előtt tett sürgős felterjesztésére máig sem válaszolt és nem nyújtott lehetőséget arra, hogy e kérdéseket velük megtárgyalja. Hogy sziolgálatot tett e Hoyos Miksa gróf lényeges kifogásaival a gazdatársadalomnak, azt a gazdatársa.dalom megítélésére bizom. Végezetül ma is csak megismételhetem azt, amivel az OMGE közgyűlésén mondott felszólalásomat befejeztem s ez az,hogy ne akarjunk gáncsoskodni és egymást nem jelentős szempontok felvetésével kritizálni, mert csak az egész gazdatársadalom harmdinikU3, megdönthetetlen egységével vivhatjuk ki a mezőgazdaság jogos érdekeinek diadalát. /MOT/O. -o J >
