Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-17 [033]
MÁJpáE 0RS2ÁGOS TÜDŐS ITO Kézirat. Tizedik kiadás. Budapest; 193 0. március 17. XII. évfolyam, 62. szám. /A székesfőváros és az orsság'törvényhatóságainak hódoló küldöttségei a kormányzó előtt. Folytatás 3./ A vármegyei es városi tövényhatoságok küldöttsége nevében p r ó n a y Dezső báró, a törvényhat°sági elet nyolcvankét esztendős agg nesztora a következő beszéddel üdvözölte a Kormányzót? PŐmeltöságu Kormányzó Ur! - Ez evl március hó 1-én, ama napnak 10 esztendős évfordulój án, amelyen Főméltéságod Magyarország kormányzójává megválasztatott, csonka Magyarország összes tw'ó.pájilo.atóságai rendkívüli ünnepélyes közgyűléseket tartottak, hogy ezen emlékezetes és történelmi/* jelentőségű évfordulón határozataikban érzett mély tiszteletüknek, ragaszkodásuknak, hálájuknak és szeretetüknek adjanak kifejezést és ezeknek az érzelmeknek nyilvánításával üdvözöl jék Főméit°s ág odat o - E mellett a < t->a közóhajtás ls nyilvánultj hogy a vármegyék eme határozatai emlékkönyvbe egybegyűjtve Főméltoságodnak átadassanak. - Ennek teljesítésére, mint a vármegyék együttes küloLöttsége jele nünk meg Főmélt ü ságod előtt, hogy azt, a mi ez emlékkönyvbe '* » .... ösz szegyüjtött határozatokban is mar Kifejeztetett, fctt Főméltéságod szine előtt is nyilvánitsukc - Reám hárult az a megtisztelő feladat, hogy 25 régi és még egyelőre ezek némelyikéhez csatolt, - fájdalom most megcsonkított - vármegye nevében személyesen, élőszóval üdvasSlhessem. - Mély megilletődéssel fordulok Főméltóságódhoz, miden a vármegyék üdvözletét tolmácsolom., mint aki semminemű tisztséget sem töltöttembe, akinek tehát arra, hogy a vármegyek bevében szót emeljen, csak az ad talán némi jogot, hogy több mint 5 évtizeden át vett részt a vármegyei közéletben. - E mellett talán azért is hárult reám ez a megtiszteltetni feladat, hogy annál nyilvánvalóbb legyen, miszerint Főméltoságodnak emez üdvözlése túlhaladja az ilyen alkalmakkor szokásos szertartásos, hivatalos tisztelgést és a vármegyékben képviselt egész társadalom benső lelki óhajtásának a nyilvánulása. - A vármegye, - hazánk ősi intézménye. Nemcsak közigazgatási szervezet az, hanem hivatott szerve a közvélemény I13e tekes megnyilvánulásának. A vármegyek egybehangzó szava minden esetre a magyar nemzet szine-javának a szava, az ország szava, A várm gyék üdvözlete is, az egész nemzet üdvlelete . - Minden hosszabb időközben ismétlőáő évforduló alkalom arra, hogy visszatekintsünk a múltba - Tiz év hosszú idő, egy-egy ember életében, ámde rövid idő egy nemzet életében. - Tekintsünk vissza a tiz év előtti állapotokra. A háborút megelőző évtizedekben a nemzet közélete rándes mederben folyt. A rendszeres kormányzás az egymást követő nemzedékeket hozzászoktatta, hogy úgyszólván mindent a kormánytól várjon* Es midőn a szerencsétlen háború végével a kormány helyzete tarthatatlanná vált, egy kalandorokból álló csoport, minden megbízatás nélkül, "Nemzeti Tanács" elnevezés alatt magához ragadta a hatalmat és rövid idő múlva annak helyébe is a teljesen felforgató elemek jutrttak hatalomhoz. - Emlékezzünk a nemzet fájdalmas elaléltságáról, a kommunizmus, az anarchia rombolásairól, - A habom alatt bizonyára sokaknak lelkében élt az az óhajtás, hogy bár akadna r. háborúban olyan magyar, aki mint vezér arat diadalt. - Ez az óhajtás annyiban teljesedett, hogy Főméltéságod a maga hatáskörében, mint vezér diadalmaskodott. A tengeren aratott diadal a háborút nem dönthette el kedvezően. Ám de Főméit ü ságod mégis, mint diadalmas magyar vezér állott a nemzet előtt, aki a közös hadseregben töltettt hosszú szolgálata ellenére is, nemsetének hü fia, tetőtől talpig magyar ember maradt . * Midőn csüggedés hat át egy egész nemzetet, szerencse, ha akad bátor férfiú, tettre készen, akinek bátorsága., elszántsága, bátorítani képes a É csaggedőket„ . /Folytatása következik: A ORSZÁGOS LEVÉLTÁR R A J?q
