Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1
1930-03-17 [033]
MAgJfAR ORSZÁGOS TÜDŐS ITO Kézirat. T ize negyedik kiadás. Budapest, 1930. március 17. XII. évfolyam ,62. szám. /A. székesfőváros és az ország törvényhat óságainak hódoló küldöttségei a kormányzó előtt. Folytatás $»/ Prónay báró beszéde, Folytatás: - FŐmelt°ságod volt az, aki tudott sereget teremteni akkor, amikor arra a legnagyobb szükségünk volt, aki e kioded sereg elen reményt nyújtott arra, hogy vége lesz az anarchiának^ helyreáll az országban a rend és a nyu galom. Az első magyar nemzeti hadsereg élén bevonult az ország fővárosába, bizalom szállta meg a nemzetet, megkezdődött a viszonyokhoz alkalmazkodó szerve zkedésv - A nemzet érezte, hogy szükség ran, a rend szerint pártokra oszló s a nemzetet képviselő tanácskozó testület felett, - egy pártatlan vezérre, Ki lehetett volna erre hivatöttabb, mint az, akinek magyar nemzeti érzését ismerve, mint diadalmas magyar fővezér állott előttünk, aki vérét is ontotta a csatában és emellett fényes győzelmet is aratott. Ez késztette a nemzetet, hogy Főméltéságod az ország kormányzójává válassza meg. - Meg volt a példa erre, midőn századokkal ezelőtt a nemzet Hunyadi Jánost választotta meg az ország kormányzójává, akit még - miként a törvénytár bizonyltja, - igen helyesen, a törvények szentesítés! jogával is felruházott, - Főmelt°ságod 10 év óta a nemzet osztatlan bizodalmának letéteményese . - A nemzet bizlk Főméit°ságodban, meri válságos időkben Főméltóságod ls bizott a nemzet józanságában, elaléltságából való feléledésében. - Főméltéságod mentette meg az «rszágot a 10 év előtt még mindig (fenyegető anarchiától. Bátor, sőt merész volt fellépése, de igaz az, hogy Ksak aki még a siker reménye nélkül is egész odaadással tud küzdeni, az képes Válságos Időkben is sikert elérni* - Es ki az, akinek még akkor is helyén kell maradnia, még akkor is kell teljes erővel küzdenie, amikor a siker reménye igen kétes, igen cse*kély, amikor emberileg szólva, úgyszólván a siker reménye nélkül itl kell küzdeni? A tengerész, a hajóskapitány az, akinek neik szabad és aki nem is fagyja el hajóját, midőn az£ már az elmerülés veszedelme fenyegeti. Aki mindent megtesz &ajójának megmentésére* habár lelke mélyén, egyénileg arra kevés a reménye. ** Ilyen férfiú vaío a váls.|pan szenvedő nemzet élére, Ilyen ferflut talált a magyar nép Főméltóságodban. * Mi mo3t csak a csonka ország üdvözletét nyújtjuk át FŐmélt°ságodnak. Szegény hazánk szétdarabolt, nincs meg a történelmi, egységes Magyarország, pe habár nincs meg az ország egysege, meg van - és legyen, maradjon meg, - a területében szótdarabolt magyar nemzet egységei - A magyar nemzethez tartoznak mindazok, akikben él a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat á ez erosebb kapocs, amelyet természetellenes, mesterséges határok megvonása sem képes megbontani. És mi hisszük, hogy ez az érzéseiben egységes ma fc yar nemzet, lelkében bensőségesen üdvözli ma Főméltóságodat. - Ezzel az érzéssel nyújtom át a csonka ország vármegyéinek üdvözletét tartalmazó emlékkönyvet, nagy költőnk szavaival és üdvözölve Főméltóságodat: "Küzdj és bizva bízzál"! A kormányzó közvetlen'hangú beszéddel válaszolt a törvényhatóságok Üdvözlésére, /A a beszédet az M,T.I. adta ki./ A percekig tartó élj önzéssel viszonzott beszéd után az államfő végighaladt a küldöttség sorfala előtt, nagyon sokakat megszólított és barátságosan elbeszélgetett a vármegyék és városok delegátusaival, majd a közel félópálg tartó cercle után lelkes éljenzés közben eltávozott* A Kormányzó üdvözlése, a vármegyék és városok küldöttségének távozásával 1 óra után fejeződött be, /Pro domo: Tizenkettedik, . tizenharmadik és tizennegyedik kiadásainkban közöljük a megjelent küldöttségek teljes névsorát./ /Folyt.köv./
