Magyar Országos Tudósító, 1930. március/1

1930-03-07 [033]

MAGYAR ORSZKGOS TUDÓSÍT0 K é z i r a t . f Hetedik kiadás. Budapest, 1930. március 7. ' *—~" XII. évfolyam, 55. zám. A NEMZETKÖZI BANK VALUTA ES KITELFOLITIKA JELENTŐSEGE. M a k a

fc

; Ernő *a*'heIvarosi Takarékpénztár vezérigazgatója pénteken este előkelő közgazdasági szakértők előtt nagy figyelemmel hallgatót előadástartott a"Nemzetuözi Bank valuta es hjitelpoiitikal**jelentősege" elmen. Az előadás tartalma a következő: - A NeuiZetközi Bankot eredetileg csak jóvátételi banknak tervezték kizárólag azzal a céllal, hogy legyen intézmény amely ellátja a német jóvátétel lebonyolításával j iro technikai és pénzügyi teendőket. A márciusi párisi tárgyalások es az októberi Baden-bedeni tárgyalások közötti időben kibovitették a Nemzetközi Bank üzletkörét, amennyiben működési körének teDgelyébe a gegybankok együttműködését állított Ék. A háború utáni időkben sokget besz eltek Amerika es Anglia között a pénzügyi versengésekről. Az az állapot következett be, hogy Amerika egyszerűen Anglia falé kere&edett pénzügyi terén. Amerika azonban erre a vezetorszerepre nem törekedett, sót inkább tehernek találta,Tudvalévően mesterségesen táplált pénzbőség, tomboló spekulációt idézett ele Amerikában. Ennek az állapotnak a tavaly őszi események betettek veget, amelyek visz ont az ellenkező végletbe tereltek a dolgok menetét. Ebben a légkörben tárgyalták parisban a Jóvátételi Bank kérdését, és amidon felmerült annak a szükségessége, hogy a nagy transfer-problémák megoldásával kapcsolatban az uj nemzetközi intézmény banküzletekre is berendezkedjék, az Egyesált Államok kiküldöttjei kaptak az alkumra*, hogy egy európai Nemzetköz i Bankra hárítsák/ azt a feladatot, amely eodig a nemzetközi pénz agyi ..érdesek terén az olgyesűlt Államokra hárult. Igy kapcsolódott be a Nemzetközi Bankba végleg es intézményesen Amerika, amelynek pénzügyi es erkölcsi támogatása nélkül az intézményt so&asem lehetett volna megvalósítani. Hogy milyen nagyjelentőségű Amerika sze...ében ez az intézmény, jellemző, hogy a Federál Reserve Bankok egyik vezére lesz a Nemzetközi Bank elnöke. Mr. Th. W. L a m o n t, a Morgan Bankház beltagja, aki a párisi tárg alásokon a -washingtoni kormánynak egyik delegátusa volt a következőket mondotta: "A Nemzetközi Bank oly központ lesz, amely intézményesen teszi lehetővé, hogy a jegybankok vezérei időnként személyesen egymással érintkezésbe lépjenek, ezáltal a jegybankok együttműködésének ter«n igen értékes és szoros kapcsftiatok fognak kialakulni, ami annál fontosabb mivel a háború utáni uj pénzagyi feladatok eléggé igazolják, hogy az együ tmuködes kérdésének ;uily nagy jelentősége van az egész világ hitelszervezete szempontjából." A jegybankok együttműködését a Nemzetközi B

a

nk a következő intézkedésekkel kivánja előmozdítani: A Memzetkőzi Bank visszleszámitolja a jegybankok tárcaváltóit, vagy egyéb biztosítékok ellenében nyújt nekiic rövidlejáratú hiteleket. - Betétekrt helyez el a jegybankoknál, ami a hiteligénybevételnek még kényelmesebb módja, mert a betét, cégeredményben nem más, mint fedezetéén hitel; - A A

'emzetközi Bank kibocsojthat kötvényeket es az ily kötvények ellenértékéből a jegybankoknak hosszabb időre is nyújthat hiteleket. A Nemzetközi Bank clearingrencszert létesit az egyes jegybankok közötti efektiv-arany forgalom terén, ami az aranyforgalmát egyszerűbbé es olcsóbbá teszi. Az előadás . ovábbi része részletesen foglalkozott az uj Nemzetközi Bank intenzioival,^fellene és mellette felmerült es alaposan megvitatott szempontokat részletezte, majd a következőket fejtegette: hiányossága Nemzetközi Bank szervezetének az is, hogy annak igazgatóságában, csak hét állam illetve azok jegybankjai nyertek ké viseletet. A hét állam: az Egyesült Államok, Anglia, Framciaország, Belgium, Olaszország, Japán és Németpraz ág, vagyis azok az államok, amelyek érdekelve vannak a német jóvátételi kérdésben. Vannak tehát olyanok, kik attól tartanak, hogy a nemzetközi Bank az üzleti ügyeket politikai szempontok szerint fogja kezelni és a hitelnyújtást, vagy hitelmegvonást aszerint gyakorolja, amint jutalmazni, vagy büntetni akarja a l pditikal megbízhatóság szerint az egyes országpkat. Remélhetőleg mindezek az j aggodalmak alaptalanoknak iognak bizonyulni a gyakorlati életben. /Folytatása következik:/