Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-19 [032]

Kézirat , //, e oldal. Budapest, 1030. február lf. '/ ^— /A főváros közgyűlése .Folyt./ Ö ezt nera elősző r fejti ki és többször hallotta már azt a vádat, hrgy el akarja seftelni a főváros üzemeit. Erre a vádra kijelenti, hogy semmiféle érdekeltsége ez ügyben nem volt és nincs, csak érzi azt a komoly nagy erkölcsi kötelességet, hogy a főváros lakosságának segíteni kellene. A se gités egyik hathatós eszköze vrlna, ha ezeket az üzemeket megfelelően jövedelmezővé lehetne tennife köz érdekében. A monopolisztikus üzemeknek is jobb a inagángazdálkedás, mert az ilyen nagy üzemeknek racionalizálás és organiaálás szempontjából nagy tőkére van szükségük. Hogy az Ilyen nagyüzem nagy tő :e kezében mit jelentene, arra szemeru példa a vízmüvek mai helyzete, amikor a mai sanyarú helyzetben kell a vizdijak felemeléséről beszélnünk. Magánkézben nem került volna a vizmü ilyen helyzetbe. Kifejti ezután, hogy az üzemek gyilkos versenyt, támasztanak a magánvállalkozásnak, semmiféle árnivelláló hatásuk nincs és ennélfogva nem lehet más feladatunk, mint a fővárosi üzemeket magánkézre futtatni.Ebben erősítgette őt meg ez a mostani eset is és azt hiszi, hegy az elkövetkezendő idők eseményei neki fognak igazságot szolgáltatni. Utána F e y e r Károly következett, aki az üzemek kérdét* seben vitába száll Éber Antallal. Szükségesek a közüzemek és az, hegy most baj van egyik közüzemnél, vagy akár többnél is, nem jelenti, hogy hangulatra ssináljunk a közüzemek ellen. Magánvállalkozásnál is történhetnek bajok, mint ahogy mindenütt történhetlek hibák. A legnagyobb baj nálunk az, hegy nem a s zakértelem érvényesül, hanem a protekció, az egyoldalú pártszempent< Foglalkozik ezután a Folkuaházy esette] és előadja, hogy akkoriban diktátort kerestek a Beszkárt élére, igy jött *«», oda Folkusházy. Ma súlyos hibák vannak a Feszkártnál és ott tartunk, hogy maholnap az üzem nem lehet rentábilis és hogy csak viteldíjemeléssel lehet osak fentartani az üzemet. Követeli tehát, hegy ennek az üzemnek az élén is szakértő legyen, ne pártember,a vezető. Ez legyen a szempont minden üzemnél a jövőben. Több felszólaló ezután nem volt és dr, S % p ő c z Jenő polgármester felelt ezután. Minthogy Teyer beszéde során aposztrofálta a polgármestert azzal, hogy ő a Keresztény Községi Párthoz tartozik, a polgármester előszer erre felel. Kijelenti, h^gy ugy első, mint második megválasztásánál, minden kényszer nélkül és ünnepélyesen kijelentette, hogy semmiféle országos politikai pártnak, sem pedig községi pártnak nem tagja. Természetes - mondotta - hogy keresztény nem^zeti meggyőződésemhez ragaszkor. • á ©m, /Tap a j rbbr ól.f Áttér ezután a vita tárgyára. Ez a vita klszóle3ült. Kezdődött Láng Lajos szakszerű adataival és Éber Antal felszólalása során nagy gazdasági rendszerek harcává lett, Az volt most már a kérdés, jogosulte a közüzem, vagy pedig át kellene térnünk magánüzem rendszerére. Ezt a vitát nem kezdhetjük mcst el, de tény az, hogy éppen a közlekedés terén küzüze*l formák tartották meg mindenfelé és a főváros közönsége is a közüzemi forma mellett látja azt az alakulatot, amelyben a közlekedést vezetni kellf Abban egyetért Éberrel, hogy a közgyűlést aem tartja annak a fórumnak, amely egy ily^en vállalat szakszerű kérdéseivel foglalkozhatnék. Nem is vagyunk ebben egyenlően hendikepelve. Az egyik nagyon behatóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, de a legnagyobb részünk^, közvetlen szemléletből ki van zárva és igy eleve Í3 lehetetlen egy beható vita ezekről a kérdésekről. Mindjárt eleitől fogva az volt az álláspontja, hogy ezt a kérdést ne a közgyűlés tárgyalja, hanem vigyük a s vita anyagát egy szakbizottság elé. Pártközi bizottságot azért hivtam egybe /dr. Fátlan Béla: Nem lesz többet pártközi konferencia. Peyer Károly: Ebben nem értünk egyet/ Fábián megjegyzése dacára is — mondja dr, Slpőoz polgármester - nem restellem bevallani, hogy pártközi konferencia összehozásán fáradoztam és ma is hiszem, hogy ez lesz az a fórum, ahol a pártvezérek bizonyos kérdéseket az élet ro'alitásába átvinni legsikeresebben lesznek képesnek. A mai fejlődés is nagyrészt ennek a rendszernek köszönhető. És jöhetnek a jövőben Í3 körülmények, amikor ilyen pá'tközi konferenciának lesz a feladata a szükséges harmóniát létrehozni. Í

Áttér ezután Láng Lajos beszédére és jóleső érzéssel állapítja meg, hogy I,. ng Lajos tárgyilagossággal és elismeréssel beszélt s~\ aruél a herrikus munkáról, amelyet a Beszkárt első igazgatósága végzett.