Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-18 [032]

MAGYAR ORSZÁGOS TÜDCSITO Kézirat. , Tizenkettedik kiadás , (V

a Budapest, 1930. február 1B. /XII. évfolyam, 40, szám, H I R E K . KÖZLEKEDÉSI BALESETEK, A Kálvin téren kedden délután a Bp, 87-120 számú motorker v

pár jávai Schwarcz Sándor gépkocsivezető egy 11-es jelzésű villamosnak hajtott. Az összeütközés következtében Sch.varcz Sándor az úttestre zuhant és életveszélyes sérüléseket szenvedette A mentők a Rókus kórházba szállították. - ^ -Kas z á 8 Mátyás, 22 éves villarrazerelő, aki a Ftáday utca 31.. «ámu házban lakik a Múzeum körút 11 számú ház előtt motorkerékpárjával nekihajtott . ;egy 11-es jelzésű villamosnak. Kaszás Mátyás a villamos és a motorkerékpár közé esett és életveszélyes sérüléseket szenvedett,, A mentők su lyos agyrázkódással a Rókus kórházba vitték. -Tóth József 56 éves lakatosba Tomcsányi és a Salgótarjáni ut keresztezésénél elütötte a villamos. Tóth Józsefet a mentők súlyos állapotban a Rókus kórházba szállították. -Tintér Jó sef 15 éves napszámost, a; í Szebeny Antal téren a Bp. 23-001 rendszámú autó" elütötte. Fintér Józsefet a • * . ^SJLV^.-mentők a lakására szállították. /MOT/M. S ZTR ANYA VS ZKY ÁLLAMTITKA A BELVROSI POLGÁRI KÖKBEN, rr. S z t r a » n y P. v s zky Sándor belügyi államtitkár a BelvcO^osi Polgári Körnek február 23-én, este 8 órakor tartandö társasvacsorajan, ~ melyen a borgazda dr.Oündisch Guidó, a kör alelnöke - "A polgári társadalom öntudata és egysége" címmel előadást fog tartani, /MCT/B. A MAGXAR STATISZTIKAIÉT ÁBSASÁp ELŐADÓ ÜL, SE. A Xti

agyar Statisztikai Társeság kedd n délután a központi Statisztikai Hivatal üléstermeben előadóülést tartott, melyen Thirring Gusztáv elnökölt. Az ülésen I v á n y i Béla a szegedi egyetematanara tartotta székfoglalóját és felolvasta: "Eperjes város háztartása a középkorban" cimü igen érdekes tanulmányát. Legújabban - fejtegette az előadó - különösen napjainkban sokat foglalkozunk az állam háztartásával és csak kevesen gondolnak ilyenkor arra, hogy a mai szövevényes államháztartás előképe, mintája városaink régi háztartásában keresendő, Mig nálunk egyes yárosoknak már a XIV. században szabályszerű háztartásuk volt, addig az államnak még százado

1

' múlva sincs szabályozott háztartása, Eperjest körülbelül a XII, század közepén teuton hospesek alapították s 1247-ben emiitik először Sárosmegye eme legdélibb nagyobb telepét a források. A telep*, ekkor már tizedet fizet s adózik a sárosi várispánsághoz is, A szerencsés helyen tudníllik a Levantét a magas északkal /Lengye1-Oroszország/ összekötő nemzetközi útvonalon fe

r-vő Eperjes csakhamar fejlődni kezd , s 1299-ben az utolsó Árpád házi méltónak találja már, hogy/amiért évi 5

r finom ezüst márka átalányt fizet a város, a királyi kincstárba, 1 Ekkor tehát bekapcsolódik a váras az orszá gos pénzügyigazgatásba és a XIV. század azzal telik el, hogy a jogilag szahqd és királyivá lett város tényleg is várossá óhajt lenni és ki akar a falusi keretek közül emelkedni. : ./évszáz/'alatt a város anygllag izmosodik, épül, szépül, megerősíti magát s a YV. század elejére Eperjes a városiasság minden a'-i'ori attribútumával rendelkbző lakott hely lett. Innerjőg?ca /1424/ a város levéltárában számadási feljegyzések egész sorozatát találjuk. Évkezdetben meglehetősen primitíven vezetett, de la33anként mindinkább tökéletesedő számadási feljegyzésekből, könyvekből stb. megállapíthatjuk, hogy Eperjesen két kamarás rendszerű magisztratuális kormányzat volt, melyb-n a hatalanat a város elén álló biró és a tizenkét esküdt osztatlanul gyakorolta a város összes, tehát financiális ügyeiben is 0 A sz.. madási könyveket a tanács megbízásából és utasítása szerint a városi jegyző vezeti, aba-' eus nélkül, számadási hibákkal. Ezekből a currens pénzláb is megállapítható. /Folyta t ás a köve tkezi k;/ ^/hogy szabad és királyi rangra emelée