Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-18 [032]

MAGYAR ORSZÁGCS TÜDŐ SITÜ Kézirat, . ,g Tize n h á r jp a d i k kiadás . Budapest, 1930. február 18- / XII. évfolyam 40. szám. II I R .E K © /A MAGEAR STATI -JZTIAAI T.ÍVSASAG JÍLÜ'JX' i. L-SE , FolytatAi 1./ A bevételek és kiadások összegezéséből, azaz a zár05zámadásokDóii 1. ltjuk, hogy a gazdálkodás legtöbbször val

lJ

s egos ^ vagy látszólagos defi cittel végződik, aminek oka s nettó számadási m d is., A deficiteken sokszor belse kölcsönökkel segítenek, A defleitek oka gyakran az is, hogy a rendes kiadásokhoz hozzáveszik a beruházási kiadásokat is, melyek pedig néha külön alapokból fedeztetnek. A bevételezés és az álland

0 Kiadások Utalványozási joga a kisebb vagy belső tanácsom / biro és 12 esküdt / illeti s csak a remdkivüli á nagyméretű kiadások utalványozásához kérik '"i a külső tanács / 60-70 centumwir / ho zz áj árulás át, Ez a tanács -gyu tatai a kisebbel szemben ellenörizési jogot is gyakorolt. Költségvetést Eperjesen a középkorban nem találunk, csak számadási naplót és zárszámadást, Az osztatlan hatalmú belső tanács természetesen anyagi felelősség mellett gazdálkodik s az év végén a külső tanács előtt sáfárkod és ár öl beszámolni tartozik. Ami Eperjes város egykori bevételeit illeti, ezek részint rendesek, vagy rendkívüliek, állandók, vagy változók, átfutó, vagy át nem futó bevételek valónak. Adók, vámok, tizedek, kamarahaszna, harmincad, azután a fiók sókamara jövedelmiéi és amennyiben a város kezelésében van, illetékek, úrbéri jellegű bevételek, a városi üzemek hozadéka, italmérés, bírságpénzek, bizonyos javaié, eladásából befoly

0 pénzek, vásári helypénz, végrendeleti hagyományok® kölesönök stb, A kiadások szintén rendesek, vagy rendkívüliek, állandóank, vagy változók, személyiek, vagy dologiak, amelyek a következő címekre oszthat ók c A. kiadások között érdekes elmeket találunk, mint : hadügyi, külügyi költségek, városi erődítmények karbantartása, reprezentáció, ünnepélyek, jus descensus regiio A számadásokból felsorolt kiadási címletek oly élénk kupét adtak a középkori Eperjes városi életének, hogy az előadást mindvégig a legnagyobb figyelem kisérte, T h i r r ing Gusztáv tagavat

0 beszédében dicsérettel emelte ki Iványi munkásságának a középkor városi gazdasági és művelődéstörténeti . szempontból való jelentősegét. Buzdította a további hasonlőiranyu munkásaágra, mert ebben az irányban még nagyon sok a pótolni való, /MOT/Et 1 A MAGYAR KÓZGAZDA3»Gt_".TRSk3 ÁG ÜLÉSE. A Magyar Közgazdasági Társaság február 18-án délután hat órákor E b e r Antal elnöklete alatt tartott ülésen dr, J u d i k József, a Magyar Nemzeti Bank ügyésze " Az amerikai spekuláció tanulságai" cimmel előadást tartott, amelynek gondolatmenete a következő volt : Az a nagyarányú spekuláció, amely az elmúlt év folyamán a nweyorki értektőzsdén végbement s amelynek következményeit a világ csaknem minden országa megérezte, annak a Bjerdésnek a feltevésére késztet, hogy a newyorki események csak véletlennek tekintendők-e, avagy a valószínűség'amellett szól, hogy hasonló események a 'özeijövőben is előfordulhatnak. A feltett kérdésre adandó válasz elsősorban azon fordul meg, mennyiben van módjuk egyes belföldi és külföldi tényekeknek a spekuláció szertelenségeit megakadályozni és hogy ezeket a tényezőket a spekulációs kilengések által előidézett hatások mennyire késztetik akcióba lépésre, A mult évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tökéknek a tőzsdére val° áramlása az Egyesült Államok hitel - és fizetőeszköz szükségletének kielégítését nem csökkentette, mert a tőzsde hitelszükségletének kielégítésére nagyrészben a bankokon kiv .1 álló hitelforrsok szolgáltak, ellenben erősen fokozta a gazda' sági élet konjunkturális kilengéseit. A Pederal ReserY/e bankok az elmúlt két évben igyekeztek ugyan visszaszorít ani a tőzsdei spekulációt, azonban kerülték az energikusabb rendszabályokat, főleg azért, hogy a prosperitás nak ne ártsanak, A kellő időben való energikus fellépes elmulasztásának az volt a következménye, hegy elhatalmasodtak azok a tényezők;, amelyek később a spekuláció elleni küzdelmet, annyira megnehezítették i a bankokon kivül álló hitelforr ás okpál származQ ügynöki kölcsönök és a külföldi tőkebeáramlás. / Folytatása következik»/