Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-22 [032]

MAGYAR. ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat - J^fr Tizenharmadik kiadás Budapest,1030. február 22. ' • XII. évfolyam, 44.szám. HADIK JÁNO'J GROF BESZÉDE AZ ERD-SZETI EGYESÜLET KOZGYLL^SEN. Szombaton tartotta rendkivüli közgyűlését az Országos Erdészeti Egye sülét. A gyűlésen többek között megjelentek : Gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Sándor, dr. Ámon Fái, gróf Batthiányi Zsigmond, Báthy László, Bcniczky Elemér, báró Bindermann László, Bezerédj István, gróf Esterházy Pál,gróf Fosletich Kristóf, gróf Hunyadi Imre, báró Inkey Fái, gróf Keglevich Gyula, gróf Károlyi GyulaKelemen Krizosztom, gróf Merán Fülöp, id. Majláth József gróf, Őrgróf Fallavicint Alfonz, gróf Papponeheim Sándor, Fopp-Szász Tamás, báró Ragály-Balassa Ferenc, gróf Széchenyi Aladár,gróf Széchenyi Bertalan, gróf Széchenyi Géza, ifj.Teleki József gróf, báró Waldbott Kelemen, gróf Zichy Aladár^ gróf Zichy Fái és még számosan. A közgyűlést Hadik Jáno3 gróf nyitotta meg, aki köszöntötte az egyes minisztériumok és egyesülő '-.ok kiküldötteit,ma. jd többek között a következőket mondotta : - Ötven esztendő csendes munkája utón ismét sorsdöntő órák közé került a magyar erdőgazdaság. Régi erdőtörvényünk, amely egy félszázadon át a magyar erdőgazdas c fejlődésének alapja volt,bizonyos intézkedéseiben már elavult. Változott gazdas '.; i helyzetünk,a gazdasági élet gyors irama és a Trianonnal ránkszakadt nyomorus '.g egyaránt szükségessé tették az alapvető intézkedéseiben ma is kifogástalan törvény tovóbbfej lesztéoét és a végrehajtásnak a mai viszonyokhoz simuló átalakítását. Egyesületünk már ^ gy évtized óta sürgette az uj törvénytervezet elkészítőét, még pedig nemcsak azért, hogy erdőgazdaságunk fejlődése meg ne akadjon, har.em azért is, hogy véges zabadjon a háborús kormányrendeletek és kü lönösen azok végrehajtás" által teremtett bizonytalanságnak, ami teljes joggal váltott ki nyugtalanságot es visszatetszést az erdőbirtokosok között. Ezután megemlítette, hog:y két közgyűlésen Í3 foglalkoztak' az uj törvény alapelveivel és köszönetet mondott a földművelésügyi miniszternek,mert a törvénytervezetet elkészítette és módot adott arra, hogy az egyesület ószrevóteleit a miniszterhez eljuttathassa. A tervezetet elküldték az egyesület tagjainak,hogy észrevételeikot Írásban tegyék mog s a törvényelőkészítő-bizottságuk tizenegy napon át tárgyalta a kérdést és a javasolt m°do3Ításokat,melyeket ismét megküldték a tapoknak.A törvényelőkészitőbizottság munkájáról emlékezott mog ezután és kiemelte báró Woldbott Kelemen, Arató Gyula, Bund Károly, Hammersberg Gáza dr ., Karsay Károly, Mayer Aurél, Pech Kálmán, Ráduly János,Onczay Lásfcló, és ifj. gróf Toloki Jógsef munkásságát,továbbá Biró Zoltán tevékenységét, a földmüvolésügyi minisztérium erdészeti főosztályának értékes felvllágositósait. - Ezekután kitérek magára a tervezetre , - mondotta -, - Megnyugvással és elismeréssel kell megállapítanunk, hogy szakszempontból az uj tervezet a haladás jegyéin készült, mert j°réozt pótolja és kiküszöböli azokat a hiányokat, amelyek régi erdőtörvényünkben és különösen annak végrehajtásiban mutatkoztak. Nem mondhatjuk azonban , sajnos, ezt gazdasági szempontból ós a birtokok érdekeinek vódcxru- ozempontjából. Az ogóoz tervezet gazdasági koncepciójára annyira rányomta bélyeget az állami takarékos ágnak ma általánosan felkapott jc-lszava,hogy a terv-z.t egye3 rendelkezései, ha azok változatlanul mennének keresztül, egye nesen katasztrófa elé állítanák a földbirtokosok egy részét. /Ugy van,ugy vanl/ Elég lesz itt a kopár fásításra,egyéb közérdekű erdőtelepítésre$ az erdők meg osztás rn, a gozdaaáigi helyzetre vo atkozólag tervezett Intézkedésekre rámutatnunk, amelyek igen sok heetben rónának elviselhetetlen terhet a földbirtokosra. Nem ljhot egy gazdasági ágazat ügyeit ugy intézni, hogy a közérdekből szüksé ges, sokszor igen költséges teendő].; minden terhét egy egyénre, a birtokosra hó ritjuk.Rb. ki van merülve az állam teherviselő képessége, még inkább elmondhatjuk ezt °z liampolgárokról és igy a birtokosokról, mert hiszen az állam teherviselőképessége elválaszthatatlan függvénye a polgárok teherbírásának, A birtokosok ilyen ir'nyu túlterhelésétől tehát tartózkodnunk kell,'még pedig annál inkább, mert .z a megterhelés egyoldalú és igy Igazságtalan is. Az olyan befektetések költségeit,amelyek köz érdekében szükségesek, nem lehet egy egyénre hárítani csupán azért, mert erdőbirtoka van. A birtokost nom szabod az ó érdekeltségi arányán túlmenő teherrel sújtani. L - Az erdőbirtokosnak épp ugy joga van élni és boldogulni, mint akár a } mezőgazdao. .gi birtokosnak, akár valamely iparvállalat tulajdonosának. A magyar társadalomnak és a gazdasági életnek minden rétegét igazságosan és egyformán kell megterhelni s nem engedhető mog az, hogy kiragadjanak egy érdekeltséget, amelyet azután tulnagy terhekkel rónak nieg azért,hogy az állam bizonyos megtakarít '.sokat érjen el. / Folytatása következik. / •