Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-22 [032]

műt%m OESZ.30S TUDÓSÍTÓ, • E é Z 1 r a t _ Tf) Tizenkeddik kiadás Ű *> Budapest, 1930 B február 22 } $ XII < évfolyam, 44cSzám

0 A. MAGYAR GÉPIPAR SÜRGETI A FŐVÁROSI KCZMOTKÁK KIADÁSÁT a A mindinkább fokozódé munkanélküliségre való tekintettel a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Crszágo3 Egyesületének küldöttsége kereste ma fel a belügyminisztériumban T a t i o s Árkád államtitkárt, a minisztérium városi osztályának főnökét, azzal a kérelemmel, hegy a fővárossal egyetórtőleg tegye lehetővé a már előkészített üzemi beruházási munkálatok mielőbbi megkezdését, A tárgyaláson resztvettek a főváros részéről: Borvendég Ferenc és Lamotte Károly tanácsnokok, a Gépgyárak részéről pedig Láng Gusztáv, az Egyesület elnöke,Práger P.'l, a Ganz-Danubius vezérigazgató ia,Kende Tódor az Egyesület ügyvezető Igazgatója, Kelemen Móric főtitkár és több gyárigazgató« A hosszas tárgyalás eredményeként a főváros elhatározta, hogy az Elektromos Müvek számára tizenkétmillió rengő értékű beruházást a legsürgősebben ki fogja adni, A többi, a viz - és gázmüvektovábbá a közlekedési üzemek beruházása azonban a felveendő fővárosi vt'Icsön folyósitásáig ugylátszik függőben marad* A résztvevő gyárak felajánlották ugyan azt, hogy mint az államvasúti . beruházást, ezt is készek financirozni, de ezt az ajanlatot a belügyminisztérium és a főváros képviselői gyeiére nem találták elfogadhatónak. A Gépgyárak Egyesülete azonban elhatározta., hogy ezt a" kérdést folyton napirenden tartja és az összes illetékes tényezőket; a munkák mielőbbi kiadása ügyében fel fogja keresni, /M0T/B

O AÜTOGÁZOLAOO R u z i c s k a Endréné cégvezető felesége a Kossuth Lajos utca és Városház utca sarkánál a Bp. 29-399 rendszámú gépkocsijával el ütötte T a 1 k ó Gábor 49 éves napszámost-^ A napszámost a mentők súlyos sérülésekkel vitték a Rókus kórházba, /M0T/M„ T U D 0 M ÁS Y . '

: AZ ORSZÁGOS MAGYAR RÉGÉSZETI TAT..SUTÁT FELOLVASÓÜLÉSE, Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat mai ülésén dr „Márton Lajos a Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója isroertette T c m p a Ferenc " A szalagdiszes agyagművesség kultúrája Magyarországon" cimü müvét. A.magyar Ősrégészeti kutatás legnagyobb mulasztása az ujabb kőkorszak tanulmányozásának elhanyagolása veit. főleg a kerámiai emlékek szempontjából,, Emiatt a külföldi szakirodalomban teljesen tévesen ítélték meg a magyar neolitikumot. Tompa Ferenc vizsgálatainak eredménye abban áll, hogy sikerült megállapítania a Felvidéken, a régi vonaldíszes keramika emlékeinek jelenlétét. Gyér mlékek jelzik a bükki szép keramika forrását; ez a művészet előbb a barlangi,majd a szabadföldi telepeken lép fel és a Hegyalja vidékén igen nagy lendületet vesz. A bükki lakosság valószínűleg a Sudeták vidékéről szárm—ázott ide,elterjedt a Tisza vidékén és a Nagy-Álföldön, valamint a Dunántúl egy részén és elterjesztöjévé lett a festett kerámlkánako A tiszai kultúrával azonos úgynevezett lengyel! kultúra tehát nem őse,hanem leszármazottja a bükki kultúrának * Ezután dr, - r a gor Ignác a váci múzeum elnöke Vác középkori műemlékeiről tartott előadásbp Először visszapillantást vetett Vác román kora beli templomaira, A tatár járás Után emelt székesegyház gótikus izlésü; -oeit faragott kövei közül az egyik a Vácon eltemetett Ecymus spalatol érsek széles záróköve,1434o évszámmal* Az előadó ezután a Bástya-tornyot ismertette,amely a város egyetlen épségben maradt építészeti emléke a középkorból. Majd Báthory Miklós püspök renaÍ33ance építéseiről beszélt, bemutatta a püspök elver es kdveito Ezek a páratlan elevenséggel hat° reliefek a szintén étségben fennmaradt husz ballusz torral e,m ütfc a magyarországi renalssance-müveszet legszebb emlékei közé tartoznak és valószínűleg Giovanni Dalmata műhelyéből valók o/MOT/x/R C d )