Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-31 [030]
MAGYAR OlSZAGCs TUDÓSÍTÓ Kézirat. Kilencedik kiadás. Budapest, 1930, január 31. * /~ XII. évfolyam 25.szám, FOLITIKA /Lloyd-vacsora. Pellner Henrik beszédének f oly tatása/1./ - Nem ámíthatjuk magunkat azzal a reménnyélyhogy ez a depreszszié márél-holnapra engedni fog. Az egész ország ismeri a mezőgazdaság bajait; az ipar nehezen és sok esetben eredménytelenül küzd a termelés nívójának fönntartásáért, a munkanélküliség terjed, a kereskedelem kétségbeesett tU3át viv a létért, a középosztály háborúi sebei ma sem heggedtek be, az életstandard alább3zállt és az adók ilyen körülmények között fokozottabb mértékbon éreztetik súlyukat. Olyan bajok ezek, amelyeknek elmúlását egy csapásra józan ésszel nem lehet várni. - Azonban a hágai egyezmény mintha az első fénysugarat jelentené politikai és gazdasági láthatárunkon, mert a pénzviszonyok megfelelő alakulásával a gazdasági javulás felé az első lépést jelenti, előnyös'kölcsönök felvét síének most már mi sem állja útját és csak logikus lenne, ha a politikai lé.-kör feszültségének enyhülésével- a szomszéd államokkal való viszonyunk i' idővel javulna, amelyekkel való gazdasági egymásra utaltságunk nem szorul maryarázatra. Végül nem szabad lebecsülni azokat Í lehetőségeket, melyeket az összes európai államok lelki közeledése egymáshoz jelent a közös bajok orvoslása szempontjából, mely közeledésnek a hágai konferencia kétségtelenül utat nyitott. - Természetes, hogy a kölcsönök felvételénél a legnagyobb önmérséklettel kell eljárnunk és hogy azoknak felhasználásánál a produktivitás é„ r. takarékosság elveit a legszigorúbban szemmel kell tartanunk. - Hallottuk a képviselőházban a hágai egyezményt illetőleg elhangzott kritikákat, melyek nézetem 3zerlnt a felszólalók pártállásában Isiik magyarázatukat. Azok 'zonban, akik mint mi, a gazdasági életben állunk és a gyakorlatból 1smerjük a nagy horderejű tranzakciókra vonatkozó tárgyalások folyamán minduntalan ujabban és ujabban felmerülő nehézségeket - és alapjában véve egy ily természetű tárgyalás volt a hágai konferencia is - tudjuk, hogy mily nehéz ilyenkor az ell. ntétes érdekek kiengesztelése, meg tudjuk Ítélni mit jel.-nt a Hágában lefolyt sikeres küzdelem annyi hatalmas partnerrel, kik tegnap még ellenségeink voltak, kiknek ujabban megszerzett rokonszenve é3 megbecsülése Irányunkban azonban csak megerősödhetett annak a magas színvonalú bátor és kitartó harcnak láttára,melyet Mag:/-arország reprezentánsai volüi. vívtak, bizonyságot téve arról a magas kulturális, erkölcsi és szellemi Jzinvonalról,amely hazánkat mindig jellemezte és amely valódi fokmérője egy nemzet nagyságának, - Es ezért szivünk jgész melegével üdvözöljük Bethlen István gróf miniszterelnököt és üdvözöljük Walko Lajos külügyminiszter, V/ekerle Sándor pénzügyminiszter és Krrányi Frigyes báró Oexcollenciákat, - kik közreműködésükkel jz-n ügynek oly nagy szolgálatokat tettek - azon alkalombél, hogy megszabadították az országot a reparációs kötelezettségek súlyos gondjaitól, mely a háború befs-j-zésc óta állandóan reánk nehezedett; hogy a lefoglalások által sértett magyar jogoknak érvényt szereztek; hogy megszüntették pénzügyi gyámságunkat és megalapozták egy jobb politikai és gazdasági jövő reményét. /B e 1 a t I n y Arthur, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének beszéde./ - Az előttem elhangzott szavak a hágai egyezmény jelentőségét az ipar oldaláról világították meg, Ha én a vizsgálatot a ker-eledelemre terjesztem ki, ugy hálás terrénumon vagyok, mert kétségtelen,hegy mindazon előnyök, melyek visszanyei't pénzügyi függetlenségükből kifolyólag az ipari termelést érintik, kőzvetve a kereskedelemre is ki fognak hatni, azon előnyök viszont,melyek a politikai feszültség megszűnése folytán a nemzetközi forgalom normális alakulásban fognak fokról-fokra jelentkezni, közvetlenül a kereskedelemre, de rajta keresztül a termelés egyéb ágaira is termékenyítő hatás3al lesznek. Ez a rövid utalás a hágai egyezménynek a kereskedelemre gyakorolt befolyásba is elegendő annak felismerésére, mily mélyreható / és szerves kapcsolat az, mely a gazdasági appe.rátus részeit képező termeléjL S ^ ^ Sa " C 1<rözí5tt fennálló /folytatása következik/