Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-31 [030]
MAGYAR ORSZÁGOS TURCSIT0 Kéz irat,- ? II y o I c á d i te k i a d á s, Budapest. 1930= január 31., jf—XII = évfolyam 2^. szárm F 0 L I T I K A /Lloyd-vac sora c Pellner Henrik beszédénél; f oly tatása,; / - Teljes tudatában vagyok annak,, hogy 8 körülmények a téma száraz taglalását kívánnál: ugy annak természete miatt., mint arra a helyre való tekintettel; melyben a mai estén Összegyültünk és mely az üzletvilág sajtóorgánumának székhelye, bármilyen fontos legyen Is az a s zerep,melyet Magyarország külpolitikai életében tölt be 0 - Azonban őszintén megvallom, hogy nem vagyok képes ezt a száraz hangot megtalálni, amikor gróf Bethlen István működéséről van sző, akinek küldetése nyilván as, hogy Magyarországot ezer éves történelmének egyik legtragikusabb fázisán mentse át és aki ezen misszióját lépésrőllépésre oly fényesen teljesíti* Képtelenség lenne'a gondolat Bathlen István kormányzását egy pohárköszöntő keretében méltatni,. Ez a feladat a történelemnek marad fenntartva, melyben ő a. világ nagy államférfiaí sorában is széles és dicső helyet fog elfoglalni„ Azonban ha a lefolyt hágai hetek eseményeit nézem, azon szembeötlő tulajdonságai között, melyek kormányténykedését általában jellemzik, ki kell ragadnom az intuíciónak., az előrelátásnak, a hidegvérnek es következetességnek azt a rendkívüli fokát.- mellyel minden fontos akcióját csendben előkészíti: a cselekvésre pedig a legalkalmasabb időpontot nyugodtan bevárja és pedig gyakran látszólag nem törődvén a türelmetlen közvéleménnyel, amely módszereinek helyességét néha csak későbben,a történelmi távlat objektív légkörében ismeri fel- Ez a szellemi fölény és ezen jellemvonások magyarázzák meg annak a tervnek megf ogamzás át és fokozatos megvalósítását,melynek első fázisait az olasz barátság megpeosételéso, Franciaország velünk szemben f ..nnállott elfogultságának eloszlatása, Angliával és Németországgal való jóviszonyunknak ápolása jellemzik és melyek mindmegannyi nélkülözhetetlen előfeltételeit képezték eredményes szereplésünknek Hápjában , - Hogy azután az igy évek hos3su során át gondosan előkészített talajból kisarjadjon az lért^eredmény t erre döntő volt a Hágában kifejtett SZÍVÓS ellenállás után az ont szihoiogiai pillanatnak felismerése,melyben az ellenállás folytatása csak az addig elért eredményeke 4 " veszélyeztette volna, A távoli szemlélő is felismerhette., hegy a tárgyalásoknak megszakítása esetén azoknak ''esőbb!,, újbóli felvétele raáhknézva a mostan elértekhez csak megközelítő eredménnyel sem járt volna, mert ki lettünk volna téve annak a veszélynek, hogy később a politikai konstelláció reánknézve kevésbbé kedvezően alakul és mert lemondtunk volna arról az előnyről, hogy a különféle állomok Hágában egybegyűlt miniszterei az öszszes tárgyalások befejezésére törekedvén, ezen hangulattan bizonyára egy roánknézv.:- ksdvező kompromisszumra inkább voltak hajlandóak, mintha később a magyar ügy külön került volna tárgyaiásra„ - Igy látom én és igy ítéli meg a gyáripari társadalom a lefolyt eseményeket és ha már most azokat az értékeket kutatjuk,amelyeket az elért eredmény jelent, ugy ezeket abban látcm, hogy az cptánsok és a többi, a lefoglalások által károsultak igényei a győztes hatalmak,valamint az utódállamok hozzájárulásából kielégítést nyernek; hogy Magyarország az általa más címeken valialt és " fenti összegeknél jelentékenyen kisebb fizetések árán a]-ár reparácíó cimén. akár más elmen ellene támaszthaté háborús követelésektől egyszer és'mindenkorra megszabadult és hogy végre megmenekültünk a lidércnyomás alól, melyet az okozott, hogy'sohasem tudtuk, vájjon mennyit is lehet rajtunk' tulajdonképpen követelni,,3 De különös súlyt kell helyeznünk az jlért pénzügyi szuverenitásra, msly erkölcsi vonatkozásban leves3 nemzetről azt a végtelenül lealázó érzést., hogy saját ügyeiben nem tud mag- felett rendelkezni, anyagi tekint, tben pedig a Jövörq magkíméli az országot azoktól a súlyos károktól, mely eket gazdaságún:: a múltban az eléj., szabott korlátok folytán elszenvedni kénytelen volt.- Elegendő utalni azokra • 3ulyos hátrányokra; melyeket a külföldi kölcsönök felvétele elé gördített akadályok okozsak Ezekből folyőlag kellett lekerülni a n.alrendről az államvasutak rekonstrukciójúnak, útépítési pro grammunk túlnyomó részénele és részben ezen okból kellett szünetelnie as építési tevékenységnek,mely munkáknak elmaradása egyik oka in a mai gazdasági depressziónak, /fo lyt atás a kö vetk ezik/
