Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-27 [030]

MAGYAR ORSZ. AGOS TUDOóITO Kézirat* •• ' T i z e d i k k i a á á s . Budapest, 1930. rtanuár 27. / ~~~"* XII. e vfolyam, 21. szára. H I R E K /C 0: 11ENDAT0RS MAR 10 ARLOTTA RENDKÍVÜLI KÖVET ES MEGHATALMAZOTT MINISZTER BUDAPESTRE ÉRKEZETT. Folytatás./ /Marig Arlotta beszélgetését a Magyar Távirati Iroda közli./ Aommendatore Mario Arlotta, az uj: olasz követ egyelőre nem a követség épületében lakik, hanem a Dunapalotába- költözködik addig, amig a poggyásza és r berendezése Athénből megérkezik Budapestre. Értesülésünk szerint az uj olasz követ szerdán délelőtt mutatj"' be megbízólevelét a Kormányzónak. /MOT/O. T J il V Ú N Y S Z E K. TÁBLAI ITELET ELŐTT A NAGY ISTVÁN F&LE EÜNPER. HETFON DÉLUTÁN GAZDA GYCRGY, LUBIK JUCZI ES NEMES RÓZSI VÉDŐI MONDOTTAK JL VEDOBESZEDJOKÉT. Hétfőn délután 3 órakor folytatta a budapesti tábla G r. d ó tanácsa a N a ;, y István féle bünper fellebbviteli^' f^tárgyalását. A hétfő délutáni folytatólagos főtárgyaiásón elsőnek N agy Istvanné született L u b 1 k J

ulia vádlottnő védője: Kalledey Jenő dr. ügyvéd mondotta el védőbeszédét. A védő azt fe bégette, hogy Lubik Júlia cselekménye nem vonható a bűntett fogalma alá, szereplése nem lényege rézé az itt folyó blinpernek. Lubik Júliát a Nagy István ellen folyamatba tett fegyelmi vizsgálat alkalmával tanuzási mentesség illete, mert reá mint nőre erkölcsi kár háramlott volna, tanúvallomásából. Arra a körülményre, hogy a vádlottnőnek nem kötelessége tanúvallomást tenni, a fegyelmi vizsgálóbiztos elmulasztotta Lubik Júliát figyeL/Aeztetni, védence felmentését kéri. Ezután Pap Jenő dr.,G a z d a György dr. ügyvéd védője tartotta meg védőbeszédét. A büntetőtörv nyszék Ítéletét - úgymond - nem tanuvallo másokra és okirati bizonyítékokra alapit ja, hanem következtetőéire. Ezek a következtetések láncszemmel lehetnek bizonyos gyftuckoknak, de véleménye szerint nem lehetnek bizonyítékok a megvesztegetésre. Olyan tény, vagy adat amely jogi meggyőződést kelthetne Gazda György dr. búnőségére, - a védő nézete szerint a bünper folyamán nem merült fel. Abban a nemvárt esetben, ha az Ítélőtábla magáévá tenné a törv nyszok által megállapított tényállást és tényként mondaná ki, hogy Gazda György dr. Nagy István szívességéért, amely3yel a biró Gazdát szakértőnek nevezte ki, - Gazda György aj Andokot adott volna, - véleménye szerint még ez a ténymegállapítás sem jelentene Gazda György terhére bűncselekményt. A védő ezután a büntetőtörvlykönyvnek a megvesztegetésre vonatkozó szakaszait interpretálja és rámfitatt, hogy ebben az esetben az elsőfokú biroság sem állapította meg azt, hogy Hagy István dr. hivatali kötelességszegést követett volna el, törvénye.-lenes Ítéletet vagy határozatot hozott volna. Eze

1- szerint, ha Gazda a vádlott bírónak bizonyos pénzbeli jutalmat adott volna is, ez hivatali kötelességszegessel okozati összefüggésbe nem hozható. Kötél 33 égszegésre ugyanis Gazda György nem akarta rábírni és nem is birta rá Nagy Istvánt; tehát a jutalmazás ténye egyraagában büntetendő cselekmény t'ány áll adókát nem jelenti és igy Gazda György <• Pap Jenő jogi véleménye szerint - büncselekm =ny hiányában okvet1 énül felmentendő. A védők közül utolsónak. B a k s a 1 Miklós dr., N e m e" s Rózsi vádlottnő védője szólalt fel. Kifejtette, hogy Nemes Rózsit Lubik Júlia pretegálta a nak idején pénztárOsnönek a Külkereskedelmi Részvénytársasághoz• Ilyen módon Nemes Rózsi lekötelezettje volt Lubik Jucinak és ezen a^ alapon nem tagadfcatta meg jóltevojótól és baráűnőjétöl azt a szíveseéget, hogy Nagy Istvánt Ab áztat.- ártatlan kirándulására lekísérje. A fegyelmi biztos előtt kényszerítve volt Nemes Rózsi hamisan vallani, mert igaz vallomás esetén súlyos erkölcsi kár származott volna reánézve tanúvallomásából. A vizs g ilóbizt03 viszont a törvényes intozke esek ellenére nem figyelmeztette NeL- est arra a lehetőségre, hogy r. vallomástételt törvényes alapon megtagadhatja. Kéri védettneiének felmentését, illetve a törvényszéki Ítélet Nemes /Folytatása következik:/