Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-24 [030]

MAGI Ah OKSZáöGS TUDÓSÍTÓ* II 4.törvényszéki kiadás. Budapest,1330.január 24---AZ ALAGÚTI AUTOFUSZGÁZOLÁS ÜGYE A TÖRVÉNYSZÉK ^LÓTT * Mult év február 26-án este Parády László dr.királyi ügyész az alagút budai torkolatánál átment az uttestén és közben egy autcbusz,mely a Philadelphia kávéház mellett leve végállomásról indult el elütötte,úgy hogy az ügyésznek több bordája eltörött és hosszú ideig kórházi kezelés alatt állott. Az esetből kifolyólag a királyi ügyészség gondatlanságból skezett súlyos testi sértés vétsége címén emelt vádat az autóbusz sOfförja Dorogi Lajos ellen és a büntetőtörvényszék Krayzell tanácsa ma tartott ezügyben tárgyalást. A sefför tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy ő körülbelül 6-7 kilóméter sebességgel haladt, amikor közvetlen az autóbusz előtt hirtelen lelépett az ügyész a gya3.ogjáróról, ő hegy az összeütközést elkerülje> hirtelen jobbra rántotta a volánt,eközben sikerült lefékeznie a kocáit, a baloldali sárhányó azonban mégis elkapta az ügyészt, aki-szerinte-saját gondatlansága folytán szenvedte ilyenformán a sérüléseket. Parády László dr.királyi ügyész az esetet i

igy adta elő,hogy mielőtt lelépett volna a járdáról, a Philadelphia felé nézett, de arrólfelől semmi veszély sem fenyegetett, balra tekintett tehát az alagjatba és néhány lépésre megpillantott egy Festről jövő autóbuszt.Az autóbusz egy-két plllana már el Is robogott előtte és ő most már öeljesen szabadnak vélvén az utat, nyugodtan átment. Néhány lépés múlva azonban elvesztette az eszméletét és csak xkkiue amikor magához tért tudta meg, hegy milyen szerencsétlenség történt. A törvényszék több tanút hallgatott ki, majd pedig Bárány Ervin gépészmérnök, szakértő mondotta el véleményét, amelynek lényege az volt, hogy a sofföjt különösebb gondatlanság az esetnél nem terheli és megállapít ható, hogy elkerülni akarta még Idejében a szerencsétlenségetx azzal,hegy jobbra rántotta a volánt és így majdnem keresztben állt az autóbusszal az úttestre. Vitéz Széchy István királyi ügyész fenntartotta a vádat, s hivatkozva arra, hogy a vádlott gondatlanságból okozott emberölésért már bün> tet^e volt, kérte hegy a törvényszék a hajtási igazolványát is vegye el. A törvényszék Ítéletében felmentette Dorogi Lajost a vád alól azzal az indokolással, hogy a megállapított tényállás szerint a királyi ügyész a lelépés előtt jobbra, majd balra nézett, közben figyelmét a baloldalról jövő autóbusz lekötötte és áthaladván az uttestén a nagy dübörgés miatt sem figyelhette meg a mintegy írnkmirhErétminrai 6-P kilóméter sebességgel közeledő másik autóbuszt és igy következett be a szerencsétlenség.Vité Széchy ügyész a felmentés miatt* fellebbezett,/MOT/Ma, —A KAAfiA UTCAI GYILKOS A TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. A büntetőtörvényszék Bufcáth tanácsa január 30-ra tűzte ki Beró nyi József bűnügyének főtárgyalását. Berényl József ellen szándékos emberölés büntette és szándékos emberölés bűntettének kísérlete cimén emelt vádat a királyi ügyészség, mert mult év április 20-án a fiát ifj.Berényl Józsefet revolverével agyonlőtte és azután merényletet követett el a felesége ellen is. Berényi József mintegy 27 évvel ezelőtt kötött házasságot feleségével, két gyermekük megkalt, József nevü fia, aki a bűncselekmény elkövetésekor 2 2 éves veit, inkább az anyját, mint kötekedő, erőszak's Részegeskedő apját szerette. Berényi József, aki a Szent Lukács fürdőben mint masszőr volt alkalmazva, az utóbbi években féltékenységével Üldözte a feleségét, gyanakodása már-már beteges méreteket öltl'tt, lépten-nyomén gyanúsította, korholta, sőt megverte a feleségét, szinte egész élete a titkos nyomozások és ellenőrzések jegyében telt el. Minthogy Berényi elhanyagolta szolgálati kötelességeit, 1028.Őszén állását Is elvesztette,keresetképtelen lett és ezzel csak fokozódott az a rögeszméje, hogy a felesége lépten-nyomon megcsalja. Egy féltékenységi jelenet után mult év április 19-én Berényl dühösen távozott hazulról, több kocsmában megfordult, este 1/2 9 tájban már Ittasan érkezett haza. A férfi újból szemrehányást tett a feleségének és Herényi oly brutálisan viselkedett, ho^y a fia feiháberod va az anyját ért durva sértések miatt, nekitámadt az apjának, megütötte és vén gazembernek nevezte. Ezután csend lett, mindhárman lefeküdtek aludniBerényi hajnali 5 óra tájban felkelt, átment a Kacsa utcában levő Pried féle kocsmába, megivott egy deci pálinkát, megkereste háborúból magával ho zott pisztolyát és azzal odament a díványon alvó fiához, a fegyvert a fiu fejéhez tartotta és elsütötte. A fiút álmában érte a halál, de a lövés zajára felrigdó anya kétségbeesett slkongatésok közben ugaptt ki az ágyból, hogy egyetlen fia védelmére siessen. Az asszony alig tehetett egy-két lépést, Berényi célbavette és a második lövés az asszony koponyájába hatolt be. Az asszony vértócsában terült el a földön, Berényi elrohant, a szemszé dok orvost,mentőket hívtak,Berényinét kórházba szállították és a bár a gendos ápolás folytán sikerült megmenteni az életnek, jjtbkarja megbénult /Palvt.köv./