Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-14 [029]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Tizenkettedik kiadBudapest, 1930* január 14. XII. évfolyam, 10. szám.FŐVÁROS . / Az üzemi munkások nyugbérszabályzata, Folytatás 1. / A javaslatot elfogadja. Még Szék e 1 y János kéri, h»gy a munkás ^elbánás tekintetében ne legyen hátrányban a tisztviselővel szemben. Ezután a javaslatot általánosságban elfogadták. A ress letes tárgyalásnál, amely szakaszonkint f^ilyik, az- . el nöklo tanácsnok bejelenti, hogy minden olyan módosításnál, amely a terheket növeli az ügyosztály részéről csak akkor fog állást foglalni, ha elébb meg ejtik a módosítás által érintett terhekre vonatkozó számadásokat. > / Fol-vtatása következik. / HÍREK . SZÉKÁCS á LEMÉR ES VARGHA ISTVÁN Ut, SZÓLALTAK FEL A KüZGAZI»AS£I T.R SAS ÁG BUZAANKETJENEK KEDDI FOLYTATÓLAGOS ÜLÉSEN. A Magyar Közgazdaáági Társaság - mint Ismeretes - a buza értékesítésének, a búzatermelés megjavításának és általában a búzával összefüggő kérdéseknek megvitatására néhány hónappal ezelőtt előadássorozatot kezdett meg. Az ankét keddi folytatólagos ülésén E b e r Antal elnökölt. Az ülésen a magyar közgazdasági élet számos reprezentánsa jelent meg, közöttük : P r ó n a y György báró államtitkár, B a r c z a Ernő, Tóth Jenő,M e s k ó Fái, F r e y Kálmán, S t u x Sándor * Fabritius Endre, K o n koly-Thege Gyula, I n d i k József, Burchardt-Bélav á r y Rezső, H a n kó c z y Jenő, 3 e r b á n Iván, N é m e t h József. B e z u h István, Hatvány Endre báró, Mauthner Alfréd és szá-' mosan mások. Az Ü1Ó3 első előadója Székács Elemér volt, aki előadása keretében fenntartotta Hankóczy JenőnEfc^-. a minőségi értékesítésre vonat kozó előadásával . szemben kifejtetlybirálatát , amely szerint Hankóczy felfogása ebben a kérdésben nem helytáll*, A lisztkisérleti állomás megállapításainak sorrendjében durva tipusokat előbbre helyez a kimondott minőségi* búzáknál és Hankóczy a Manitoba-búzáknál végzett vizsgálata szerint az alacsonyabb értékű Manitoba-búzákat jobbaknak minősíti, mint a magas áron megfizetett és jóminŐségü Manitoba-búzákat. Az előadó ezután 3 t u x Sándor felszólalásával foglalkozott. Stux felfog sára vonatkozóan azt a megjegyzést tette, hogy helytelen álláspont az, amely szerint a nagymalmck az abszolút tagadás álláspontját vallják és nem a'-arnak tudomást szerezni arról, hogy a nemesített búzák között elsőrangú mln.'ségbuzák is vannak, de a legfőbb hiba az, hogy a nagymalmok ezt a minőséget nem hajlandók megfizetni. Székács Elemér a maga részéről sürgette az országos fajta-öS3zehasonlitó versenytermelési kísérlet teállitását, hogy ez az égető probléma, amely az egész ország mezőgazdaságát, malomiparát és kereskedelmet egyaránt érinti, helyes irányban és minden tényező megelégedésére legyen megoldhhtó. Ezután Vargha István dr. , a Konjunktúra- Kutató Bizottság igaz gatőja reflektált az ankét fblyamán elhangzott előadásokra. Felszólalásában a magyar buza értékesítése terén való tennivalókkal foglalkozott. A minőségi többtermelés előmozdítása érdekében szállt főképpen silcra. Adatokkal igazolta, hogy a dunai búzát a világpiacon a mult év őszén métermázsánként 9 pengővel értékelték alacsonyabbra, mint a Manitoba I. minőségű búzát, és V pengővel alacsonyabbra, mint a Manitoba III. minőségű búzát. Ugyancsak alacsonyabbra értékelték a magyar búzát a délamerikai, gyengébb minőségű búzáknál is amelyeknek az ára 2 és fél pengővel magasabb, mint a magyar buza ára. Ezek az árkülönbségek azt igazolják, hogy a minaagégi többtermelés terén nagy lehetőségek kínálkoznak. A j«bb minőségekért a magyar gazdák már ma is jelentősen magasabb árat érhetnek el a rosszabb minőségeknél . Az előad

0 adatokkal igazolta, hogy ez az árkülönbözet a Tiszavidéken 2 pengőnél i3 többet tesz ki. Ez az árkülönbözet a lőreláthatóan körülbelül 1.- pengővel nőne meg, ha a kiválóbb minőségek a mainál jelentősen nagyobb mennyiségben állanának rendelkezésre. / Folytatása következik. /