Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-11 [029]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. g,'törvényszéki kiadás. Budapest, 193o.január 11. HÁNY ÖRÖKLAKÁST LEHET EGY ÉVNEGYEDBEN FELMONDANI? Brjtév májusában jelent meg tulvalevoen a királyi kormány lakásügyi rendé lete. A rendeletnek egyik paragrafusa nagy megelégedést váltott ki az örök lakástulajdonosok körében, mert megengedte azt, hogy bérévnegyedenként kft öröklakást fel'lehet mondani, ha az öröklakás tulajdonosa nem lakik saját Öröklakásában, hanem másnak adta bérbe és oda maga akar beköltözni. Ilyen társasház a Mester-ucca 13 számú ház is, A rendelet megjelentése után a házban két öröklakás tulajdonos mondott fel bérlőjének, azon a elmen, hogy a lakásba maga akar beköltözni-, Az egyik felmondó fél Ellinger' Máibámm Richárd tótupusztai lakos, uradalmi jószágigazgató vwlt, aki B uc i a pestre akart öröklakásába költözni és ezért felmondott az eddiai bérlőnek, Székely Mór magánhivatalnoknak. A felmondásból per keletkezett, Bimmftm mert Székely nem fogadta el a felmondást, csakúgy, mint egy másik •röklakasbérlő, aki szintén tiltakozott a felmondás ellen. A felmondási pöröket a központi járásbíróság tárgyalta és mindkét öröklakás tulajdonos felmondását érvényesnek mondta ki és kötelestea bérlőket, hogy hagyják el a lakást. Székely Mór ügyvédje, Fongrácz J enő dr. felebbezéssel élt az itélet ellen,amelyet ma tárgyalt a budapesti királyi törvényszék Sziberth Bertalan dr. táblabíró elnöklete mellett. A tárgyaláson az ügyvé azzal érveit, hogy a lakásügyi rendelet után egy pótreddelet jelent meg és ennek értelmezése kérdésében a királyi törvényszék már álláspontot taglalt el, aazeorint bármilyen cimen is béréwnegyedenként csak egy Makást lehet felmondani, S ez intézkedés az öröklakásokra is vonatkozik. A királyi törvényszék helytadott az érvelésnek és a járásbirósági Ítéletének megváltoztatásával az öröklakástulajdonost lakásfelmondási keresetével elutasította. Az érdekes itélet indokolása megállapítja, hogy a lakásügyi pótrendelet értelmében Indokolás nélkül csak egy lakást lehet felmondani és ez a rendelkezés a pótrendelet szerint az indokolt felmondás esetére is alkalmazandó, tehát. csak egy öröklakást lehet évnegyedenként felmondani .HA több. felmondás történt., akkor valamennyi f elmendá? érvénytelen, /MOT/SY. --- EGY NÉVTELEN LEVÉL BONYODALMAI. hónapokkal ezelőtt a rendőrségre egy névtelen levél érkezett,amely magzatelhajtásban való részességgel vádoltameg Somogyi Eleknéi és Czigény Gáborné budapesti lakosokat. A feljelentés alapján megindult a nyomozás és ennek során kdderült, hogy a feljelentésnek se sti alapja nincs és ezért a királyi ügyészség mindkét asszonnyal szemben megszüntette az eljárást. A nyomozás során azonban olyan adatok kerültek az ügyészség birtokába,amelynek alapján hamis vad büntette címén adott ki Somogyi ^lekné ellen.Á vádirat szerint ugyanis Somogyiné volt az, aki kisleánya utján irattá a bűnvádi feljelentést, ő bujtotta fel a kislányt arra, hogy a névtelen levelet megírja. A büntetőtörvényszék Szemak-tanác sa ma tartott ebben a szokatlan ügyben tárgyalást. Somogyi Elekné tagadta bűnösségét, védekezésében előadta, hogy nem ő diktálta a névtelen levevelet kislányának, ezt nem is lehetne róla feltételezni, hiszen a levélben saját magát is vádolja.Előadása szerint egy Békésiné nevü asszony diktálása után irta a kislánya a felpLentést. á_ törvényszék kihallgatta '^omogyi Elekné kis lányát,aki ugy vallott^ hogy békesiné diktálta neki a feljelentő levelet. Ami&mxmámmmm Békés iné kihallgat ás ara került ezután sor, aki ellen arr akidé j én az ügyes: ség bizonyítékok hiánya miatt ugyancsak megszüntető határozatot hozott. Az asszony kijelentette, hogy a kislány állítása nem felel meg a valóságnak. Az elnök Ismertette ezután azt a levelet,gmelyet még a tárgyalás előtt intézett Somogyi Elekné Ozigáry Gábornéhoz, amelyben arra kéri, hogy bocsásson meg neki, és ne hagyja elveszni négy ártatlan árva gyermekét. A levélre vonatkozólag Somogyiné kijelentette, hogy ő ezt csak azért irta, mert félt a pernek a kimenetelétől,ez a levél azonban nem azt jelenti, hogy beismerte volna bűnösségét abban a tekintetben,hogy a névtelen levélben megvádolta ^zigánynét is. A bizfonyitási eljárás befejezése után Lindmayer Béla dr. kiráfri ügyes.; kérte a vádlott megbüntetés ét,azt hangsúlyozva, hogy igaz^ ugyan, hogy sajátmagét is megvádolta a levélben Somogyiné, de alacsonyabb intelligenciájú emberről lévén szó, feltehető, hogy te'tének súlyosabb következményeit nem látta előre.Makra Lajos dr. védő viszont felmentést kért. /folyt.köv.
