Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-30 [028]

MKŰTÍAS vaSI ÁÖOS 'TT3Co-.T0. ; : 14*.törvényszéki kiadás. Budapest,102?.december MA ?e . ZU SCITOVSZKY ÜGY /fr lytatás 13 .kiadáshoz/ 31 pengő 8o-at kert, mi 31 pengő £ filléres lé^töbanéterenkénti eg7/ségárat ajánlottunk, sokáig nem tudtunk közeledni, s már majdnem meghiúsult a vál alkozás, amikor végre 31 peng" '"o filléres egységárban megállapodtunk. A Titánnak egyét ként mobilizálni kellett az egész épitési tőkét,mert a második 9oo.oöo pemgő után járó összegeket csak akkor kaphatja meg,amikor az épület már régen XR felépült, xgjc s a kulcsokat is már régen átadták. A 31 pengő 7o«*es árba már be volt kalkulálva az a S /r-os kamat is, amelyek utóm a nem előlegezett költségese felmer'ltok. Azokat a kamatokat,amelyek 192.?'. november 1-től kezdve merülnek fel, il tőleg az ez után fizetendő ős szerekre vonatkoznak, azokat azonban nem tudták be a 31 pengő 7o filléres egységárba»^k csak a - #-ns kamatot kombináltak,természetesen tudták, hogy a-Titán o sak a Nemzeti Bank 2 8 /cóos kamatlábánál magasatb kamatozású pénzt tud szerezni. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miért nem közölték a Titán végső ajánlatát a töt bi Alyáz éral, nevezetesen Martinékkel ,Trlix tanácsos azt a választ adta, hogy a régebbi ajánlatok is olyan feltételek mellett történtek, hogy a pénzügyminiszter nem is foglalkozhatott velük komolyan> A népszövetségi klausula értelmében ugyanis a kincstár nem vállalhatott jelzá1 ogo3 terheket, a legtöbb ajánlat Bdig iol iár,font,vagy más idegen valutájú kölcsönt vett alapul,amihez, a j énzügyminiszter nem járulhatott hozzá. A Titán volt az egyetlen,amely teljes .t hető feltételekkel tett ajánlatot. v - Volt-e szó arrM. ~ogy a belügyminiszter ur koráa ben igazgatósági tagja voltV-kérdezte rn^st Méhes hir - Nem, soha* A telügyminiszter ur utasitást sem adott a nem is frlyt bele a rész; etekbe. - Hát arról volt-e sz^

f hogy a Titánnak nem volt me felelő képesitése? • - -rről volt szó, ie az volt a helyzet, hogy nekünk jogunk volt válásztani,illetve dönteni abban, hogy a társul választott °tabil me> felelőse? Baróthy Pál főügyész Intézett ezután kérdést arravonatk*z51 ag, hogy a szállítási szabályzat szerint joguk volt-e beleszólni abba, hogy ki a vállalkozó társa. Trux tanácsos azzal válaszolt, hogy az általános rész felel erre a kérdésre, a szállítása szabatzat általános része szerint ugyanis a szakképzettség nélküli vállalkozó megfelelő szakképzettségű vezetet vagy társat köteles megjelölni, a kincstárnak azonban joga van ellenőrizni és joga van dönteni a fölött, hogy megfelelőnek tartja-e a társat és amennyiben nem tartja annak, mm a szerződés sem lép hatályba. A főügyész további kérdéseire azt adta elő a tanú, hogy a ?f, pengős ár kialakulására a belügyminiszternek nem volt semmiféle befolyása, nem is tudta, nem is I4t ta a terveket,amelyeket az épitési bizottság hetekig tárgyalt, i amely csak akkor került a belügyminiszter elé,ami kora jóváhagyás kérdése felmerült. - A vállal fcoz&s l s ze aződéa káros volt-e a kincstarra nézve ? kérdezte most Paróty f"ügyész. - Sfeic, sőt ellenkezőié g. iáckor természetesen nem lehetett nyomtan előre tudni a kimenetelt minden vonatkozásban, most azonban utólag meg tud^m állapítani, hogy a kincstárra nézve a vállalkozás rendkívül el ön ös volt. - *%é j-t vort e 1 őhy' s? - Mei-t a főváros legtöbb éritkez é?e 36 pengős légköbméterenkénti egységáron történik, a belügyminisztérium egyét .fővárosi és vidéki építkezései is 34-36 pengős áron t onyolittattak ie, a 31 pengő Vo- ps'egr3 ég ár oly olca'ó hogy tudomásom szerint az utóbbi tiz éven belül <-z volt az egyetlen .'".yen ol-.só építkező. n

rvr. ..a" os dr. tanácsost vallomása-'a megeskették. M.