Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-16 [028]
MAGYAR é 3ZÁGC3 TtÖOSIT^ »_. ; H Kézirat; v T i £ e n ö. t ö.d i> k kja dás. Budapest, 19?9 » december 16, -jP>&& Xléévfclyamj 207. szám. .J'MGE KOZ GYÜLüG * P o 1 y t a t á s 5 ./ nyező lépéseket tennének, hegy azok a részvénytársasági formában mü 1-T'dő nagyipari és nagykereskedelmi Zalaiatok, melyek nagyobb arányú középitkezésekben, vagy kÖzszállitásokban részesülnek, ta rtaléktőkéjük egy részét állandóan záloglevelekben gyümölcsöztessék, illetve a közszállítók a vállalati összegnek legalább egy csekély szazaiékát zálogaié velekben helyezzék el. - Kívánatos volna, hogy azokja .nagyobb ipari ps kereskedelmi vállalatok, amelyek a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott aránylag legolcsóbb hitel igénybevételével biztosítják boldogulásukat, nyújtsanak ezért a köznek ellenértékeket, tőkéik egy részének záloglevelekbe- való fektetésévé^ v »£ovrv,bi intézkedéseket sürget Hadik javaslata a mezőgazdasági hitel terén a kórmányt°l azok érdekében, akiknek ingatlan! végrehajtás és árverés alatt állanak.Köztudomásu, hogy ma vevők hiányában az árverésre kerülő Ingatlanok a valódi értéknél csak lényegesen alacsenyabb árban kelnek el, ennek eredménye a föld árának általános csökkenése Ő3 Így a nemzeti vagyon jelentékeny rós~ ének végzetes devalvál r dása./ügy van,ugy van! / - Az önhibájukon kivül végrehajtás és árverés alá vort kis és középbirtok*svfnegmentésére a szükséges összegről feltételenül gondoskodni kell az állami büdzsé keretében. A javaslat szerint az államnak árverési vevőként kellene fellépnie minden olyan esetben, amikor az árverési vételár lényegesen alacsonyabb az ingatlan reális forgalmi értékénél. Az ilyen ingatlan továbbadásáal azután az állam várhatna addig, amig az^k megfelelő forgalmi áron lesznek értékesithetők.Az árverési vételár és a,tcvábbeladási ár között levő különbözetet ebben az esetben meg lehetne menteni az árverés alá'került birtokos részére.Sőt, sok esetben ez az eljárás arra az eredményre verethet, hogy magának az ingatlanná' egy részét menthetjük meg az ad°s részére. - ^lyan enyhébb esetekben, amikor a felgyűlt hátralékos kamatok előlegezésével lehet a végrehajtási eljárást felfüggeszteni, segítséget kell nyújtani a birtokosnak azzal, hogy átmeneti hitelként rendelkezésére bocsátaasék a kama^tük kiegyenlítésére szükséges összeg. Ezzel ei lehet majd érni a rövid lejáratú adósságok esetleg túlzott kamatterheinek enyhitését is, mert a lejárt kamatoknak a kifizetését ahhoz a feltételhez is lehet kötni, hogy az adóst terhelő túlzott kamattartozások leszállittassana'~. - Megállapítja a határozati javaslat," hogy a gazdatársadalom az államtól várja az e célra sziikséges összegek rendelkezésrebocsátásáfe Ezen ment.akció technikai lebonyplitását pedig minden haszon vagy nyereség teljes kizárásával az altruista pénzintézeteknek kell vállanick* s kéri a javslat a kormányt, hogy ha.itsanak kijfá büdzsé," - keretében erre a célra néhány millió pengőt. - A továbbiakban ismerteti a javaslat azokat az ad ósvédelmi intézkedéseket, amelyek az h&éé helyzetének megkönyitését eredményezik anélkül, hogy a hitelező biztonságát veszélyeztetnék, vagy csorbítanák . Szükséges volna , hogy a törlesztéses kölcsönök folyósításával foglalkozó pénzintézetek a hosszú lejáratú hitelek tőkélt csak olyan esetekben mondja): fel, amikor az adós már három törlesztési részlettel van hátralékban. A felmondás, a többköltség okozása mellett módot ad a hitelezőnek arra, hogy a kölcsön feltételeit a hátralévő egész törlesztési időtartamra megváltoztathassa. A javaslat a kormány intervencióját kéri a törlesztéses kölcsönöket folyósit* intézeteiméi, hegy oly esetben, mikor a törlesztéses kclos ön fedezetéül szolgáló ingatlanok uj tulajdoné.; kezébe kerülg nek, és a vételárhoz viszrnyitva a fedezet biztonsága sérelmet nem szenved, a törlesztéses kölcsönöket az eredeti feltételek mellett mindenkor hagyják meg. Ennek a 1 érdesnek igen nagy jelentősége van, az / folytatása ktfveékezik.