Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-16 [028]

' . ?MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. • • .Tizennegyedik kiadás. Ke z i r a t t fi » _ _ . > •, j. . % «. ^ .„^ - r Budapest , 1929. december 16. J 'JZ. XI. évfolyam, 287.szarni / ^MGE' KÖZ GYÜLES .Folytatás 4,/. évi jelentését mutatta be, amelyet a közgyűlés elfogadott, amjd elhatározta

1-, hogy a • jelentéssel kapcsolazosan tárgyalják az indítványokat ós java: latokat is. . ó Elsőnek gróf Hadik János szólalt fel a j elentéshez, akit felállásakor hosszantartó tapssal és éljenzéssel yvjMÜbsX- r

*rr üdvözöltek a közgyűlés résztvevői, - Általánosan foglalkozik mind nki a nagy gazdasági válság kérdésével - mondta - sok szép szónoklatot hallunk, de vajmi kevés toténik ebben az irányban,. Ha, amint a földmüvelésügyi miniszter kilátásba helyezte mai beszédében, a kormány téjijíleg a tettek meze -jére kivan lépni, örömmel veheüjtjük ezt tudomásul, de kérjük, hogy ne maradjon ez csak Ígéret, hanem váltsák valóra. Mert a mezőgazdasági helyzet olyan válságos, hogy annak orvoslása további halasztás nem szenvedhet./ Ugy van ugy van |-/£g - A fontos problémák közül, melyek megoldásra várnak, első helyen ál]j(á hitelkérdés. Ehhez ugy kívánok x

hozz ász óin i, hogy áttérek annak a határozati javaslatnak az igmertetfcaére, amelyet azért nyújtok be a közgyűlésnek, hogy méltóztassak megfontolás tárgyává tenni és ha az a közgyűlés helyeslésével találkozik, ugy Magyarország miniszterelnökéhez felterjeszteni. Rámutatok azokra az intézkedésekre, amelyek sürgősen megteendők és amelyek megtétele nélkül a hitelkórdésen nem tudunk segiteni* *- Hadik JánMs gróf felolvasta ezután határozati javaslatát-. - Nyomasztó mezőgazda - ági válságunk eggyik legsúlyosabban ható oka # mondta - a -hitel nagymérvű hiánya és elviselhetetlen drágasága. Tőkeszegénységünk miatt legfőbb hitelforrásunk a külföldi tőke, amelyet a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitel szolgálatában közel másfél éve nélkülözni vagyunk kénytelenek. Az amerikai értékpapir tőzsdéken a legutóbbi hónapokban bekövetkezett eseményei^ reméljük, kedvező fordulatot hoznak ebben a '-érdesben. -Rámutat a javaslat arra, hogy mi az, amit önerőnkből külföldi segítség nélkül is elérhetünk a mezőgazdasági hitelélet terén. A legsürgősebb feladatok egyike a belső záloglevélpiac megteremtése. Evégből szükséges, hogy a különböző kormányzati és önkorm-nyzati hatóságok rendelkezése é

u

s felügyelet alá tartozó összes alapok és egyéb készpénztőkék gyümölcsöző elhelyezésének '-érdese kizárólag a pérmügyminiszte^gogkörébe utaltassák és hogy ezekből a '-észpénzekből az álland 6 gyümölcsöző elhelyezésre rendolt tőkék záloglevelekben helyeztessenek U el. - Megfelelő intézkedéseket kell tenni abban az irányban, hogy mindaddig, mig zálogleveleink a külföldi piacon megfelelő mérvben elhelyezhetők lesznek, a biztosító társaságok arra köteleztessenek, hogy díjtartalékaikat kizárólag záloglevelek vásárlására fordítsák. - A tőkegyüjtő közönség ösztönzésére a legmesszebbmenő adó és illetékedvezményeket kellene biztosítani azok részére, akik tokéjüket záloglevelekben helyezik el. Ugy pl. mentesíteni kellene a jövedelmi adó alol és részvénytársaságoknál a társulati adó alól a záloglevelek szelvényeiből eredő bevételeket, amire van precedens, békebeli adótörvényeinkben is, , - A hagyatéki és Srökösödési illetékeiméi jelentős illetékedvezményeket kell nyújtani a hagyatékokhoz tartozó záloglevelek után.Hatt^konyan volna előmozdítható a záloglevelek belső piacának megteremtése azzal, ha a záloglevelek a nemzeti banknál l«mbardirozhatók lennének. 5

Rámutat a javaslat arra, h gy elősegíthetnénk a záloglevelek vásárlását fzzal is, ha vállalati és egyéb biztosítékoknál a záloglevelekben nyujtotl bizt*sitékok megfelelő kedvezményekben részesittetnének. - Jelentékenyen :1obbre vinné a belső záloglevélpiac megteremtését az is, ha az állam és az önkormányzati testületek kezdemé/ folytat ás a következik /