Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-18 [028]

3.törvényszéki kiadás. Budapest,1929.december 18. ARRA KÖTELEZTE MAGÁT HOGY ÖT ÉVIG NEM HAGYJA EL BARÁTNŐJÉT, -A LÁNY NEGYVENEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉST KÖVETELT A HŰTLEN FÖLDBIRTOKOSTÓL. Fur-csa alapon indult per egy földbirtokos és egy fiatal xány között. A keresetet a leány, Unterreiner Anna adta be Grosz Jenő földbirtokos ellen, akitől 4ó.ooo pengőt követelt. A felperesnő keresetét egy megállapodásra alapította, amely arról szól, hogy a földbirtokos kötelezően megígéri, hogy öt éven keresztül hűségesen kitart mellette, s minden hónapban 15oo pengőt fizet. Abban az esetben, ha az elhagyás mégis bekövetkeznék, Grosz Jenő - a becsatolt Írásbeli megállapodás szerint - 4o.ooo pengős végkielégítést helyezett kilátásba a leánynak. A megállapodást azonban - mint a per bizonyitja - a földbirtokos nem tartotta be., mire a lány a kötelezvény alapján bírói uton kérte a neki járó 4o.ooo pengőt. A földbirtokos a Marczelly Béla dr. törvényszéki tanácselnöknél folyó perben turpis causával védekezett, s azt vitatta, hogy a leány ilyen irányú igénnyel nem fordulhat a törvényszékhez jogorvoslatért. A leány ezzel szemben azzal érvelt, hogy turpis causára nem lehet hivatkozni, mert hiszen épen a házasságon kivüli viszony megszüntetése esetére kmaiMmmói a 4o.ooo pengőt. Marczelly Bé3sá£r. ma hozott Ítéletében az alperes földbirtokos érvelését vette alapul és kimondta, hogy turpis causa esete forog fenn, a követelés mint jóerkölcsökbe ütköző bíróilag nem Ítélhető meg. /MOT/SY. • • • — £A"SZÖKIK AZ ASSZONY" TANTIEMJÉT PÖRÖLTE EGY SZ IN HÁZ ÜGYNÖKSÉG. A SZERZŐTŐL ÉS SEBESTYÉN SZÍNIGAZGATÓTÓL. - A JÁRÁSFIRCSÁG ELÜTAoITO VÉGZÉST HOZOTT. A Vércsi Szinház nagysikerű operettje, a"Szökik az^asszony" körül most keletkezett per, mégpedig egy szinház ügynökség és^a^^érz^o

5

/illetve Marton Sándor ügynökség között. Révész Ferenc szlnházügynckség adta te a keresetet amelyben azt vit^^-a^h^gvg-$n$Í$e^ríe^

z asszon

Y bevételei után neki jár a tantiem és nem a szerzoneK^x/Keresetet a felperes azzal indokolta meg, hogy Kardcss Andor neki annak.dején eladott egy színdarabot, amelynek"ö meg ö " volt a cime, s ennek a színdarabnak és a Szökik az asszony-nak ax szüzséje teljesen egyezik egymással, tehát a jogdij neki jár. Arra j<érte végül a biróságot, állapitsa meg, hegy a tantiem őt illeti. Kardoss Andor és Sebestyén Géza igazgató képviseletében Hos.elits Árpád dr. ügyvéd azzal védekezett, hogy annak a szerződéses kötelezettségnek, amely annakidt.jén Kardos és a perlekedő ügynökség között létrejött, a Révés? cég nem tett eleget, mert tulajdmképenc sak opciót gyakorolt a darabra, amikor ötmillió koronát adott Kardoss Andornak. Egyébként is a védekezés szerint ez a szerződés erkölcstelen volt, mert olyan pontokat tartalmazott, amelyek a berni egyezmény értelmében tilalom alá esnek. Erkölcstelen a megállapodás azért is, mert husz milliós vételárról volt szó]f egy olyan darabnál, amely mintegy 5R.ooo. penget ért. A'védekezés további része azomban vitatta, hogy a"Szökik az asszony"és "Az ö meg ö" egy volna, az alaptéma tár hasonló, de az iró hatféle változatban is feldolgozhatja ötletét. A"Szökik az asszony" egyébként is operett, a vitatett s indarab pedig vigjáték, tehát már ezen az alapon sem lehet azonosnak mondani a kettőt.Marton Sándor védekezése során ugyancsak elutasitást kért.x A járásbíróság Ítéletében elutasitotta a felperesi keresetet azzal az indokolással, hogy jogdij fejében nem léthet fel kártaRffimíam kereseti igénnyel. Ha valami sérelem érte az ügynökséget, az legfeljebb kártérítési alapon volna orvosolható, azon a o.imen, hogy a szerző két ügynökségnek adta el ugyanazt a darabot. A járásbirósági itélet szerint a felperes köteles háromszor 2oo-2oo pengő perköltséget is fizetni. /M.T/SY.