Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-05 [027]

MAGYAR imSZAÖCS TuTOSTTn. Kézirat. J(? 1 oldal. Budapest, 1929. december 5. A FÖV ÁRC3 KÖZGYÍÍLE3E. Ma délután 5 órakor kezdődött az a rendkívüli közgyűlés> amelyet dr. 3 i p 6 c z Jenő polgármester hivott egybe és amelynek egyet len tárgya a közigazgatási bírósághoz intézendő pajtasz volt a főpolgármeaternek azon intézkedése ellen, hogy.negyven tag kérésére nem hívott egybe közgyűlést. A mai közgyűlést példátlan érdeklődés előzte meg

T Még a legizgalmasabb közgyűlések idején 3em volt annyira zsúfolva a karzat,' mint ma, ember ember hátán tolongott és még a közgyűlés előtt percekkel is egyre ostromolták a gondnoki hivatalt belépőjegyekért. Természetben azj* sem lehetett.már ka'zati belépőről, hiszen igy is roskadásig voltak az összes karzatok. Az egyik karzaton külön csoportban voltak országgyűlési képviselők, akik szintén eljöttek erre a közgyűlésre, amely |»ar excellence politlkai venatkozásu közgyűlésnek Ígérkezett i Lent pealg az ülésteremben a bizottsági tagck^padsorai mind megteltek,-hizsen eljöttek olyan bizottsági tagok is, akiket a legviharosabb közgyűléseken sem lehetett a közgyűlési terőmben látni. ; Nyomtan a közgyűlés megnyitása után dr. 3 i p ő c z Jenő s polgármester elnök dr. B r ód y JSraőnek'adja át a szót. Feszült csendben,* óriási figy.elem közt kezdi elÍBródy a beszédét, - Ml ma alkotmányunknak, az önkormányzati szabadságnak törvényben é s ízíiíabályalnkban biztosított jogainknak védelmére gyűltünk egybe

t - Így kezdte beszédét. És hozzátette; - Ez az első enet, amely az alkotmánybiztositótörvény érvénybelépése óta előfordul, kogy a törvényhatóság ra naszjogát érvényesiti. Kifejti ezután, hogy amikor az önkormányzatot sérelem éri, akkor panaszjoggal élnie nemcsak jega, de kötelessége 13. A panaszt nyugalomnál, tárgyilagossággal fogja előaabrii, tárgyilagosággal az Önkormányzat érdekében és. a jogok védeJjné-Jben, Három vonatkozásban üt el ez a mai közgyűlés egyék*k^gyülésektől.é*' Az egyik az, hogyjjltt az autcne mia lép f-el inioiativével, a m^sik-az, hogy nem a közgyűlésnek szábályszerintl elnöke, hanem.á fÖrvényhatóság első tisztviselője hivatott és köteléé a közgyűlés egybehívására, végül a Imrina lik,, vonatkozás* * iwfcysg»jt;..>ay 1 ••'"-> V a panasz eljuttatásának módjáJ.. Ez'a -méd^az, hogy az, önkomrányzat panaszát a miniszterhez kell el juttatni aki köteles hat napon belül a panaszt a közigazgatási bírósághoz áttenni, kivéve azt az esetet, ha a nini szter a í sérelmes intézkedést, visszavonja. TJEB tehát,- a térvény szelleme már az, hegy módot akar 'nyujtahi a miniszternek a séreifnes Intézkedés visz-szavonására, akár e követte el az intézkedést, akár valamely közege. 35r. Pródy Ernő ezután felolvassa a- panaszt. A pana

r

sz a főpolgármester két intézkedése ellen irányul. Először az ellen, hogy a főpolgármester a helyettesítésére felkért polgármesternek azt az intézkedé*. 3ét

? amellyel a rendkívüli közgyűlést egybehívta és kihirdette, egy órával icésebb visszavonta, a másik sérelem az, hogy a főpolgármester negyven bis ; VZp

;

t"t3ági tagnak szabály"szerűen előterjesztett kérelmére megtagadta a rendkívüli közgyűlés összehibásét és ezzel megakadályozta a törvényhatóságot felirati jogának gyakorlásában. Érmek alapján a közgyűlés kéri a közigazgatási biroságet, mondja ki, hogy ez á két intézkedés beleütközik a törvénybe ós az ügyrendbe, tehát a főpolgármester a törvényhatóság törvényes táskörét megsértette és hatósági jogot törvényellenesen gyakorolt. A bíróság tehát semmisítse meg ezeket az intézkedéseket. Külön kérik a bíróságot a panasz scronkivüli elintézésére. Ennek a panasznak, illetőleg kérelemnek alátámasztására Bródy Ernő olőadja- a tényállást: A rendkivüli közgyűlés egybehivását kérő beadványt, majd azt, hegy a főpolgármester ebben, a kérdésben az intézkedés jogát átruházta a polgármesterre, a polgármester egybe Is 'hivta a közgyűlés-; az egybehivásrél értesítette is az egybehlvókat", a közgyűlést meg is hirdette, egy órával azután azonban a főrelgármester a polgármester intézkedését visszaventa és a rendkívüli közgyűlés összehívását megtagadta s erről F e y e r Károlyt levélben értesítette. Idáig szAl a panasz s most következik a részletes indokolás, amelyet Pródy Ernő szintén felolvasott. Bizonyította, hogy a küE gyür lés egybehivása IndCkolt és jogos volt.' /lolyt .köv./