Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-04 [027]

MAGYAR ORSZ GOS TUDÓSÍTÓ ^."törvényszéki kiadás, Budapest,1929.dec.4. — zu BENÁRD KÁRTÉRÍTÉSI PER /Folyt.6.kiadáshoz./ A királyi ktiria Ráth-tanáosa ma délelőtt folytatta a Benárd-Az * Est féle-kártérítési pörben az okt°ber 29-én megkezdett gfólMBillÉPPfPItar-* gyalasát. A mai tárgyalásin elsőnek Salusinszky Gyula dr. ügyvéd, az Ést és az Athenaeum jogi képviselője szólalt fel,, aki folytatta a mult tárgyaláson félbeszakított perbeszédét, Salusinszky dr. rámutatott arra,hogy olyan magas erkölcsi piedesztálon álló egyént, mint Benard Ágoston, ilyen, aránylag nem nagy jelentőségű cikksorozattal-nem lehetséges ugy megtámadni,hogy azzal erkölcsi kárt okozzanak neki., A nem vagyoni kár megállapítását különben is a cikk szerzőjének vagyoni helyzetéhez kellene szabni, mert az csupán véletlen,hogy az ujságirO jelen esetben egy gazdag lapvállalat és egy még gazdagabb nyomdavéllalat szolgálatában állott, Rein Antal, Falus Ferenc jogi képviselője mondott ezután perbeszé det, majd a polgári tanács hosszas tanácskozás utáfi kihirdette véghatározatát, A véghatározat a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, az al p eres felülvizsgálati kérelme folytán pedig a kártérítési kötelezettséget akként állapította meg, hogy a fizetendő tőkét 8ooo pengőre, a perköltség összegét pedig ezer pengőre mérsékelte. Az Ítélet indokolásában a kúria megállapította,hogy Benárd Ágoston vagyoni kárt szenvedett,mert a cikk hétszeri közzététele folytán orvosi prakszisa és az ebből szármázó jövedelme csök kent. A vagyoni kár cimén a kúria négyezerpengős összeget, a nem vagyoni, vagyis erkölcsi kártérítés cimén pedig ugyancsak négyezer pengős összeget itélt meg a felperesnek. Az Ítélet indokolása pontosan definiálja a nem vagyo ni kár jellegét, amelyet a törvény nem ir körül szabatosan. Eszerint nem vagyoni kár alatt azt az erkölcsi veszteséget kell érteni,amit valaki sajtóközlemény közzététele folytán ügykörében, hivatásában, méltóságában,tekintélyében szenved. Megállapítható, hogy a cikkek következtében a felperest nem vagyoni kár is érte^ éspedig nemcsak azért,mert a nem vagyoni kár jelen esetben alig különithető el a vagyoni kártól, - hanem azért is, mert Benárd Ágostonnak a cikkek megjelenése után fegyelmi eljárást kellett önmaga ellen kérnie, továbbá a nemzetgyűlésen is felszólalás és közbeszólások alakjában ismételten utaltak a cikkekben foglalt állitás okra és ez mind erkölcsileg kárt okozott a felperesnek. /MOT/Ky., —- DARVAT JÁNOS ÜGYVÉDET A KÚRIA RÁGALMAZÁS VÉTSÉGE MIATT NÉGYSZÁZ PENGŐ PÉNZBÜNTETÉ3 RE ITELTE. Néhány évvel ezelőtt Troppauer István budapesti lakos feljelentést tett az egyik budapesti pénzintézet ellen,amelyet adó- és illeték-eltitkolásokkal vádolt. A feljelentés alapján a pénzügyi hatóság megállapította a feljelen tésben foglalt adatok valódiságát és ezen az alapon feljelentői jutalmat utaltak ki Troppauer Istvánnak. Az eljárás során azonban a pénzintézet időközben csődbe került és a kiutalványozott jutalom összegét a feljelentő sem miképnen sem tudta megkapni. Troppauer erre Darvai János dr. ügyvédhez fordult, akit megbizott,hogy Vargha Imre dr. pénzügyi államtitkárhoz beadványt intézzen ebben az ügyben és kérje,hogy a jutalomösszeget Troppauer számára sürgősen megfizessék. A beadványban Darvai János egyebek közt azt irta, hogy ez az ügy több mint egy éve húzódik és ebben célzatosságot lát. Darvai dr. ellen rágalmazás vétsége miatt bűnvádi eljárás indult, miután a beadványban foglaltakat az ügyben eljáró dij- és illetékkiszabási hivatal vezetősége sértőnek és a valóságnak meg nem felelőnek találta. A budapesti büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson Darvai János vádlott azzal védekezett, hogy ügyfele érdekében szerkesztette a beadványt és azt egyenesen megbizoja utasítására irta

r A törvényszék Darteai Jánost az ellene emelt vád alol felmentette, azzal a megokolással, hogy az ügyvédek, ha ügyfele érdekében jár el, immunitás védi. A tábla a törvényszéki Ítéletet megváltoztatta és Darvai dr.-t a 92. szakasz alkalmazásával összesen négyszáz pengő pénzbüntetésre itélte, A táblai Ítélet ellen mind a királyi főügyész, mind a vádlott, mind pedig Bogsch Árpád dr. semmis égi panasszal éltek. Ma tárgyalta ezt az ügyet legfelső fokon a királyi kurla II. számú büntetőtánácsa, amely a beadott semmiségi panaszokat el- éexroáíSKJCBXXX utasította. A kúriai véghatározat indokolásában kimondja, hogy az ügyvéd ügyfélének ténybeli információit jóhiszeműen elfogadhatja és felhasználhatja; amikor azonban az ügyfél sértő jellegű iratok vagy kitételek szerkesztésére ad utasítást jogi képviselőjének, ebben az esetben az ügyvédet, ha eszerint a tanács szerint jár el, nem vélí az ügyvédi immunitás./MOT/Ky.