Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-02 [027]

MAGMAá G .SZ.G Cb' TUDÓSÍTÓ K i z i r -a t . tf'S'ir H 7 0 1 c a d i k kiad á s . Budapest, 1929. dovember 2. XI* évfolyam, 275, szán. A MAGYAR. REVÍZIÓS LIGA ORSZÁGOS IGAZGATÓSÁGI ÖLESE VAS;.RNAP DÉLELŐTT BEFEJEZTE HÍ\ROMNAPPS TA2k£SKOZ--á5AIT. Az utolsó nap*n Haller István, Bajza József, Peohány Adolf, Dudosics Elemér és Kering Sándor tartattak előadást, A ""-agyar Revizios Liga háromnapos országos igazgatósági ülést reridezett a pesti Vigadóban. A tanácskozásokra meghívtak az ország különböző revizios szervezeteinek vezetőit, akik csaknem teljes szánban megjelentek az országos értekezleten. A tanácskozások befejező napján, vasárnap delelőt az igazgatósági ülésen Pere n c s y Sándor ny. alispán, a magyar Revizios Liga ügyvezető elnökhelyettese elnökölt. Az ülésen, megjelentek többek között Ráflay Gedeon gróf, Skerlec Iván báró, Négyessy László, vitéz EölbeyTyll Sándor ny. tábornok, Münnich Sándor ny. vezérkari ezr.des, Vaszka Endre ny. törvényszéki elnök, pittler Dezső az Ügyvéd Szövetség elnöke, Fali Endre, Kalmár Endre, Neskő Pál, Pojykk László, Horváth István, az OTI alelnöke és számosan mások. Per e n c z y Sándor elnök megnyitó szavai után H a 1 1 e r István volt miniszter tartott nagyszabású előadást a magyar katolicizmus trianoni helyzetéről. Haller István rámutatott, hogy már a mohácsi veszedelem u tani időkben Ince pápa ismételten kijelentette, hogy Magyarország integritásának fenntartása egész Európának elsőrendÖ érdeke és különösen fontos érdeke a világ katolikusainak. Éppen ezért a nagy ogyházuralkodó elete foc- Íjának tekintette a magyar integritás helyreállítását, A trianoni békeszerződés erősen meggunyolta a katolicizmusnak ezt a törekvését, mert útrészre bontotta Magyarországot és neg^Öfélnillió magyart szakitott el az anyaországtól. Az elszakított részeken; talán legtöbbet szenvednek a katolikus egyház hivei és papjai, mert Csehszlovákiában a huszitizmus az ur*l '"óöÓ vallás, E omániában és Jugoszláviában pedig a görög-keletiek vonnak főlényben, A magyar nemzetiségű katolilcus^kkal az úgynevezett utódállamokban barbár módon bánnak ös k ülönöseh^öS^S^BiSedeler.; fenyegeti a katolikusokat, hogy hovatovább a görögkeleti egyház hivei válnak. Ezen a téren eddig mulasztások történte

1-:, mert a római Szentszék nem kapott kellő tájékoztatást egekről az állapotokról. Mind ,-h reményünk meg van arra, hogy a pápa nem fogja megengedni Szent István és Szent László magyar királyok katolikusainál- ezt az elidege^vltését. Ma nem kérünk aranyat, vagy hadsereget Róm.'tól, mint a törökvilág idejében annyiszor ***ttük, ma csupán állasfoglalSLsfeá kívánunk a világ legelső hatalmasságától Trianon ellen és a magyar igazság mellett, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után B a j z a József egyetemi tanár tartott előadást a horvát kérdésről, 1867-ben Magyarország Horvátországgal kiegyezett és Szent István birodalmának ez a

1-ót állama dualisztikus alapra helyezkedett. Ez a megold.Is azonban nem elégítette 'Ki a horvátság minden rétegét, mert felülkerekedett Horvátorszápban az az irányzat, amely az illyr gondolat alapján kivánta rendezni Magyarország és Horvátország közjogi viszonyát. A világszemlélet az 1914-es háború alatt erős eltolódást szenvedett mert ekkor már a délszláv eszme olyan hat a Inas aránym mozgalommá erősödött, hogy a világháború vegén a kérdés rendez -sét úgyszólván kizáróan a délszláv népele egységesítése alapján vélték renöezhetönek. Az egységes délszláv állam megalakult, de éppen olyan hamar meg is történt a horvátok részéről *-. kijózanodás, akik hamm.rossan r 1 jöttek arra, hogy az úgynevezett egység voltaképen a szerbek durva hegemóniáját jelenti. Azok a horvátok, akik annak idején kévéseitek a Horvátországnak adott autonómiát, 1918 ut-'ún még ezt az önkormányzatot is teljesen elvesztették. Megalakult a horvát nemzeti ellenzék, amelynek élére R ad i c s István állott, aki olyan hatalmas népszerűségre tett szert honfitársai között, mint előtte ta1 n egyetlen horvát politikus sem. Radics főként a horvát parasztságra támaszkodott és 1923-ban dűlőre akarea juttatni a kérdést s ebből a celfaől kiutazott Londonba, ahol követendő politikájára nézve tanácsot kért, Londonban azt a tanácsot adták a horvát nemzeti mozgalom vezérének, hogy jártjával együtt vonuljon be a belgrádi parlamanetbc és ottan próbálja alkotmányos uton' kivívni a maga igazát, Radics megfogadta a tanácsot, bevonult a skupstinába, parlamenti fellépése azonban tragikus módon végződött: egy elvakult szerb képviselő ugyanis a múltév júniusában az egyik parlamenti /P lytatása következik;/