Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-02 [027]

MÖZAR QRSLv.GOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a t .' ' ^ & 1 1 e n c a d i k k i a d •. s . Budapest, 1929.- december 2 . / XI' évfolyam, 275. szám. /A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA Oh.SZAGOS IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSE VASJEl NAP DÉLELŐTT BEFEJEZTE HÁROMNAPOS TANÁCSKOZÁSAIT. Folytatás 1,/ ülésen valóságos sortüzet adott le a horvát nép vezéreire, akik közül töb­bet életveszélyesen megsebesített magát Radics Istvánt pedig megölte, A merényiét Európaszerte hatalmas felháborodást váltott u i és ennek vo^t a következménye az a legközelebbi aktus, hogy Jugoszláviában 1929. január 5-án, kihirdették a nyilt katonai diktatúrát. A diktatúrának az az érdeme kétségtelenül ­.eg van, hogy látszólag rendet teremtett az országban, azon­ban a horvátság és a szerbség között kiéleződött nemzeti ellentét a hamu a­latt továbbra is parázslik, ugy, hogy Jugoszlávia fenntartása, az állanegysé megóvása egyre nehezebbé lesz. A legelső konfliktus kirobbanásakor komolyan számolni kell azzal, hogy a Jugoszláv állam'alkotórészeire hullik szót, és bekövetkezik Jugoszlávia teljes likvidálása. A magyar nemzet a maga részé­ről a legnagyobb szimpátiával kiséri a horvátság szabadságmozgalmát, hiszen Horvátország esetleges és várható felszabadulása voLtaképen Trianon teljés csődjét jelentené. Magyarországnak horvát területekre igénye nincs, csupán a tengerhez vezető útra reflektál. A horvátok egyik legnagyobb jogtudósa és politikusa, Sturcsevics Antal már a 48-as szabadságharc idején fennen hár goztatta, hogy nem ismer Európában még két másik olyan nemzetet, amelyek annyira egymásra volnának utalva, mint a magyar és a horv átélnem zet• Ezután P e c h á n y Adolf, a tétság volt kormCtnybiztosa beszélt a tót kérdésről. Magyarország ezerév óta különböző népek hazája, és ezek a kü­lönböző nemzetiségek egy évezreden keresztül egységes és közös politikai nem­zetet alkottak. A magyarországi ne. ;z t is égek között igen előkelő ezerepet vitt a tótság; nem véletlen az, hogy a rendiség idejeben a legtöbb nemes a felvidéken volt, ahol néha egész falvak kaptak neeiesi kiváltságokat. A fel­vidéken általában mindig a hungarizmus volt a politikai jelszó, a tótok még külsősJgekben, ruházatukban is igyekeztek alkalmazkodni a magyarsághoz. A ma­gyar és a tót irodalom fejlődése párhuzamos, a két népnek számos közös tor­tára Imi hagyománya, regéi, balladái vannak,és a tót irodalom fejlődésére a legnagyobb hatást a magyar irodalom nagyjai tették. Ez a helyzet csupán a multszázad elején változott meg, annyiban, hogy oroszizgatásra egyes tót­vezére 1-: a pánszl'.v gondolat szolgalatába szegődtek. Azt hirdették, hogy a korhadt Euró a megújhodásra szorul és a vil .grész megreformálásának nagy és szent feladata a szláv fajra háramlik, amely ifjú és életerős. Az izga­tás fészke Turócszentm'.rton volt, ahonnan állandóan azt hangoztatták Ma­garorsz .g fele, hogy a világ szlávjálnak az orosz cár fennhat°sága alatt kell egyesálniök. Ez az ideológia., azonban éppen ugy távol állott a tót nép lel­kétől, mint am ilyen távol áll az ujabban hangoztatott csehszlovák ideoló ­gia. . A tót politikusok és a tót nép között áthidalhatatlan ür tátong, ami­re leginkább jellemző az a körülmény, hogy a tótság magukválasztotta vezé­rei csaknem kivétel nélkül más politikai pártok tagjaiként jutnak be a prá­gai parlamentbe. A tót nép ugyanis szociális reformokat vár, nem pedig frá­zisokat. Csehszlovák nemzet voltaképen nem is létezik, hiszen a béketárgya­lás ok idején maga Benes árulta el bizalmasai előtt, hogy a csehek és a tó­tok egyesítése érdekében a történelmi alátámasztás során egészen Szvatnpluk ezerév előtti uralkodásáig kell visszamenni, hogy az /.nntanthatalmát a tör­ténelmi alap jogosságát elhigyjék. A Csehszlovákia név alatt egyesült külön­böző népek és tartományok a mai konglomerátumban nem életképessek. A turóc­szentm 'rtoni deklaráció és a pittsburgi egyezmény erőszakos és csupán papí­ron létező államegységet valósítottak meg. Ha ízlovenszkoban elrendelik a népszavazást, Csehszlovákia sohasem alakulhatott volna meg, hiszen 1918-ban a megszálló cseheket Folsómagyarország számos helyén'maguk a tótok verték ki fegyveresen. Mindezek igazolják, hogy a magyar revizios mozgalom mindenkép­pen jogos és szükséges és a tót kérdés soha aktuálisabb nem volt. Dudosics Elemér Nyugatma-yarorsz,.g trianoni helyzetéről tar­tott előadást. Rámutatott, hogy Ausztriában, de magában az úgynevezett Bur­I I genlandban is egyre feltűnőbb lesz a aseh és a szerb elem beszivárgása, Bur­genlandban' ma már 51 olyan község van, ahol a horvátok és a csehek vannak | többségben. Ez az akció tervszerű, mert Így akarják a csehek'és a jugöszl.'v |Í vok előkészíteni az ugyncv.zptt szl'.v '-orridor aogvalóoitását. A tehetlen /Folytatása következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents