Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-14 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TÜDOSITO Kézirat* ^Tizenhatodik kiadás, Budapest, 1929, december 14. XI, évfolyam 286.szám. MEZŐGAZDASÁG KERTESZEK GYŰLÉSE AZ ORSZÁGOS MEZÖGiiZDASüGl KAMARÁBANé Az Országos Mezőgazdasági Kamara kertészeti szakosztálya tegnap tartotta alakuló ülését,meiyen a kertesztársadalom reprezentánsai nagy számban vettek reszt. Ott vol% ' tak többek közötti Mészáros István felsőházi tag,kamarai alelnök,grof Teleki József, Czobor László, S.Bálint György felsőházi tag, Magyar Kázmér,Staub Elemér, Gergely István, Csérer Gyula,Pammer Ferenc és még többen,valamint Koojs Mihály es Marschall Ferenc kamarai igazgatok. K o o s Mihály rámutatott arra, hogy különösen a tömegkorteszet, vagyis a kis- os törpegazdák által űzött icertoszkedos az, amely erőteljes irányításra és hatékony támog atásra szorul.Elsősorban tehát ezeknek a támogatása képezi a kertészeti szakosztály feladatát. Előtérj es zté sere a szakosztály elnökévé egyhangúlag Staub Elemért választotta meg. Staub Elemér elnöki megnyitó beszédében rámutatott arra a fontos sz erepre,amit a kerteszet egyrészt a mezőgazdasági t e rme ló sb e n, más részt külkereskedelmi mérlegünkbon betölt.Elismeréssel emlékezik meg a magyar kir.földmivelésügyi kormányról, amely a kerteszet prosperitása érdekében már eddig is sok jelentós intézkedést tett. Sürgeti a gyümölcsfavódeEm kötelezővé tételét, amely alapját képezi annak, hog:( a külföldi piacoknak megfelelő egészséges gyümölcsöt 2 ' . : »..._• -..••*••• . állítsunk elő, A paradicsom es uborka termelés terén is át kellterni olyan fajták termelésire, amelyek megfelelnek a külföldi pia*ok igényeinek, A gyümölcsfacsemete kerteszet terén a fajtatisztaság állami ellenőrzését'.sürgeti, valamint a gyümölcsfák piaci árusításának megtiltását . Gróf Teleki József rámutat a gyümölcstermelés jelentósog re, különösen a homok vidékeken, ahol a gazdálkodás eredményessé tételét gyümölcstermeléssel lehet sikeresen előmozdítani. Dr.E b n e r Jenő javaslatot terjesztett elő a fejlődő magyar ;orteszet kellő" vámvédelme tekintetében, Amig egyrészről a földmivé lésagyi kormány minden lehető eszközzel előmozdítja a kerteszet, fejlődő se t, ugyanakkor a kereSicedelmi szerződések oldalán nem részesíti azt kellő vedelem- ' bon, sot fontos vámloszállításokkal a kertészetet minőig ujabb serelom éri. Ezek a vámmérséklések uanyival^is inkább súlyosabbak, minthogy azokhoz a :oúiföld minden ellenszolgáltatás nélkül jutott. Csak igy válhatott lehetővé, hogy 1928-ban csupán szegfűt 300,000 pengő értékben hoztunk bo külföldről azért, mert annak 1200 aranykoronás autonóm vámtételét 200 aranykoronára raorséicoltük. Oxyan zöldségfélékből is,amelyekét nálunk kiterjedten termelnek, szintgn indokolatlanul nagy behozatalunk van. C z o b » r László különösen ízt sereimozi, hogy a magyar kerteszet erdekei ós kívánságai a vámtárgyalásoknál nem hallgattatnak meg.A szakosztály tehát jgy albizottság alakítását határozta el, amely szakszerűen őlg fogja készíteni a kerteszet idevonatkozó kivánságait, a kormányzat elé terjesztés coljából. Majd a bolgár kertészek terjeszkedésének kérdésevei foglalkozott a szakosztály, végül padig dr.H a 1 á c s Ágoston kamarai főtitkár a kértéSéeti munkások es alkalmazottak biztosítására nozve terjesztette elő B o h u s János indítványát, amit a szakosztály egyhangúlag elfogadott./MOTy