Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-09 [027]
MAGYAR ORSZÁG 03 TUFC 3ITC Kézirat. / J ' Harmincadik kiad á s JJ ——— Budapest, 1929. december 9. f - XI. évfolyam, 281. szám. -IMrozÁNS NAGYGYŰLÉST TARTtTTAK A FER FIAZABOIFAR0SOK A REGI KEFvTSELÖHASBAIi. - Szernél több szabómester jött össze, hogy megbeszéljék sérelmeiket és panaszaikat.A Szabómesterek °rszágos Szövetsége, az Egyesült Szabóiparcsok Köre, a Férfiszabó Munkaadók Egyesülete, a Keresztény Iparosok Országos Szívességének férfiszabó szakosztálya, a Baross- Szövetség férfiszabóipari osztálya és a Budapesti Férfiszabók Ipartestülete hétfőn este a régi képviselőházban közös nagygyűlést rendezett, A nagygyűlésen ezernél több szabómester jelent meg, akik a régi képviselőház nagytermét, a karzatot, sőt a környező folyósókat is színültig megtöltötték, A nagygyűlésen a férfiszabóiparosság sérelmeit és panaszait vitatták meg^ és jóllehet szenvedelmes közbeszólások is hangzottak el, a tiltakozó gyűlés ennek ellenére mindvégig teljes rendben és példás fegyelemtartás mellett folyt le. A'nagygyűlésen Németh gtyula, a Férfiszabó Ipartestület elnöke elnökölt, Vágó Jenő, a SZÓSZ igazgatója, a vidéki férfiaszabéipartestületek nevében is üdvözölte a kongresszust 03 bejelentette, hogy a nagygyűlés által hozandó határozatokhoz az egész ország szabóiparossága már- eleve hozzájárul. Felolvasta azokat az üdvözlőtáviratckat, amelyeket a vidéki férfiszabó-testületek - csaknem kivétel nélkül - a nagygyűléshez intéztek ós amelyben csatlakozásukat jelentik be. P a p p József, az Ipartestületek Országos Szövetségének üdvözle• ét tolmácsolta, majd rátéitek a napirendre. Az első felszólaló M ü 1 1 e r Antal, a Keresztény * Iparosok •r3zágos Szövetsége férfiszabó szakosztályának elnöke volt, aki nagyszabású be.zédben ismertette a férfiszabóiparosság panaszait, sérelmeit és kívánságait. Rámutatott, hogy a férfiszabóiparosok elsősorban a jogosulatlan ipar„lüzés éllenjL Ez a népes társadalmi osztály, amely Budapesten háromezer, a vi• Jfcéken pedig huszonötezer tagot számlál, mindenkor hűségesen teljesítette az '•'"állammal szemben fennálló kötelezettségeit, és kétségtelenül egyik legerősebb pillére volt a nemzeti államnak. Most kétségbeesett helyzetében a ko.r» mányzathoz fordul, amelytol**riém kér egyebet, mint azt, hogy ebben az iparág— bar* csak azok dolgozhassanak."., önállóan csak azok működhessenek, akik képe' sitésük és szaktudásuk révén erre jogosultak, A hét évvel ezelőtt megalko^tottj^nagy hézaga, hogy a kontárkérdést és a közüzemek ügyét kellőképpen y nem szabályozia, A főváros mái' sok'üzemet megszüntetett, de az államnak szintén követnie kell ezt a példát. Konkrété felsorolja azokat az állami üzemeket, amelyek az ipartörvény hézagain keresztül abban a helyzetben vannak, hogy törvényszerűen szatóipari munkával foglalkoznak ós ezzel tönkre teszik az Xnálló szabóiparosokat, A Ludovika Akadémia, a Tóstajólétl - intézmény, a csendcrparanosnckság, a képviselőház, a földmüvelésügyi mini az terium, a vallás - és közoktatásügyi minisztérium, a MÁV, a kcronaőrség, a rendőriskola, a testőrség és a folyamőrség s zabóipari'aizemeket tartanak fenn, amelyekben hellyel-közzel száz/, munkást Is foglalkoztatnak és ezek az üzemek nemcsak javítási munkákra vállalkoznak, hanem egyenruhákkal, polgári öltözetekkel látják el a közalkalmazottakat. - Különösen jogtalannak tartja a szabóiparcsság - folytatta egyre fokozódó érdeklődés mellett szavait Müller Afcfcal - az Országos Ruházati In** tézet fenntartását és működését. Ennek az intézetnek az elnöke és az igazgat °s ági tagjai csaknem kivétel nélkül aktív államtitkárok. Meg nem engedhető állapot ez, mert ez az intézet sok-sokezer fogyasztót von el a szabómesterektől, állami támogatásáfi.1. Ennek az üzemnek, valamint a hasonló*, részvénytársasági alapon működő egyéb szabóipari üzemeknek azonnali meg szüntetését követeli a nagygyűlés. / Hosszantartó éljenzés,/ K r a u 3 z József, a Szabóiparosok Országos Szövetségének alelnöke szolalt fel ezután, aki a kontárok káros működéséről emlékezett meg. El mondotta, hegy néhány vég vászonnal házaló ügynökök is vállalnak szafcó ipari munkát. Különösen sérelmezi a í'érfiszabóipar, hegy egyes konfekciókereskedők, akik a szabóiparosok vállán emelkedtek az anyagi jólétbe, most visszaélnek helyzetükkel és derűre -borura vállalkoznak szabómunkára is. / Folytatása következik, /