Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-09 [027]

LíAGYAK ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. > 1 K'é z i r a t , (I Tizenharmadik kiadás Budapest, 1929. december 9, XI, évfolyam, 281* szám,GRATZ GUSZTÁV ELŐADÁST TARTOTT A KÜLÜGYI TÁRSA&AG GYCRI FELOLVASÓ ÜLÉSEN, A Magyar Külügyi Társaság a Győri Szabadegyetem rendezésében vasárnap délután Győrött felolvasóülést tartott„Az ülést E g 1 = r Rózsa szentbenedekrendi főgimnáziumi tanár a Szabadegyetem igazgatója nyitotta meg. Ezután G r a t z Gusztáv di*» ny, külügyminiszter nagyszabású előadást tartott "Magyarország külpolitikája" cimmel* A külpolitika feladata - mondotta - két iránytű Az egyik irány védekezés a bekövetkezhető veszélyek ellen, a másik pedig, törekvés a mai helyzet megváltoztatására. Bár meg vagyunk győződve arról, hogy helyzetünk a mainál már roszszabb nem lehet, a külpolitikának mégis számolni kell bizonyos eshetőségeikkel, mert az összes államoknak megvan az az alaptulajdonsága.^ hegy igyekeznek hatalmukat határaikon kivül kiterjeszteni. Ami a másik kérdést illeti, nekünk teljes jogunk van törekedni arra, hogy ez-' a szerencsétlen helyzet, melybe a trianoni szerződés Magyarországot igazságtalanul döntötte, megváltoztassák. Jogunk van erre nemcsak azért, mert ezeréves országunkat részekre bontották, hanem azért is, mert elképzelhetetlen a béke fentartása olyan körülmények között, midőn egy fegyvertelen kis országot állig felfegyverkezett államok vesznek körül, hiszen ezekben igen könnyen feltámad a csábítás, hogy megtámadja]- a védtelent. De nemcsak integritásunkat bontották meg, hanem gazdasági életünk alapjait is aláásták, ami szintén a revízió jogosságát és szükségességét indokolja. Revíziós törekvésünket nem kell elhallgatnunk azok előtt sem, akik azt maga

1

" ellen irányúiénak tekintik, erre nincsen semmi okunk és szükségünk* Bk is tudhatják, hogy minden alkalmat felfogunk használni arra, hogy a mai állapotokat mielőbb megváltoztassuk és ha lehet, mielőbb egészen megszüntessük. Az a kérdés, hogy törekvésünk megvalósítására milyen eszközök állanak rendelkezésre, Sz kétségtelenül igen súlyos probléma, mert a helyzet; amelylyel számolnunk kell, folyton változxk. Ma itt, hónap ott találunk'barátokat, vagy ellenségeket. Ebben a folyton változó helyzetben kell tehát azt az utat megkeresni, amely biztosan vezet a trianoni szerződés revízió $a felé. - A magyar külpolitika különösen nehéz helyzetben volt mindig az ezeréves történelem folyamán,-, Geográfiai helyzeténél fogva Magyarország Európa olyan területén fekszik, ahol három nagy világuralom tendenciája ütközik össze egymással. Az egyik tendencia a keleti népesek az a törekvése, hogy mindig nyugat felé tőnek., Ez ellen küzdöttünk ezer éven át, A másik a szláv tendencia, moly a szláv népek egyesítésére irányult és különösen a szerb és cseh népben fejlődött ki. Ez a két nép ma is igyekszik Magyarország testén keresztül kezet fogni egymással

P A harmadik tendencia a Nyugatról jövő veszedelem, a németeknek az a törekvése, hegy Kelet felé^kiterjesszék érdekszférájukat. A trianoni szerződés mindezt a három veszélyt, amelyek között Magyarországnak meg kellett tartani magát, csak veszedelmesebbé tette. Megvan a keleti veszély ma is, a szláv veszedelmet pedig a trianoni szerződés igen jelentékeny mértékben meg is erő-3itette. A nyugatról jövő veszedelem pillanatnyilag csal-: kevésbé áll ugyan előtérben, de aktuális lesz akkor, ha a német külpolitika főcélja lesz afc Ausztriával való egyesülés. Ebben az esetben közvetlen határába jutunk egy hatalmas, egységes nemzetnek, mely az Ő természetes súlyával könnyen hozzájuthat akarat-szabadságunk megkötéséhez, - Ha azt vizsgáljuk, hogy a magyarság ebben a rendkívül veszélyeztetett pzicióban miért tudta mégis megállani a helyét, akkor arra a megállapításra jutunk, hegy jóformán az egész történelmen végigvonul a felismerése annak a helyzetnek, hogy az összes veszedelmek ellen eg7> szerre Í

nem tudunk védekezni, kénytelenek vagyunk egyikkel vagy a másikkal nemzeti érdekeink megóvása mellett megalkudni, hogy igy a többiekkel szemben sikeresen vehessük fel a harcot. Sz a felismerés a múltban államiérfiáink zsenialitása folytán mindig kellő sikerrel járt? Az olyan próbálgatások, amelyek a távolabbi országokban vélték a segítő szövetségest feltalálni, legaiVob is a múltban sohasem hozták meg a. kívánt eredményt, Ma a technikai vívmányok folytán az államok egymáshoz közelebb jutotta]- s igy leh • '• . éges, hogy a mult példák ellenére ezen a réven is lehet pozitív sikereket elérni, /Folyt -köv./ •