Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-09 [027]

L1AGYAF. 0r:SZÁG03 TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Tizenne.gyedi k k 1 a d d Budapest, 1929. december 9. H. ^ XI* évfolyam, 281. szám*/Gratz Gusztáv előadást tartott a Külügyi Társaság felolvasó ülóséruFolyt»/ A tapasztalatok minden esetre óvatosságra intenek. *• Ezek után felvetem a iférdéstj hogy a mai európai helyzetben melyik volna az a politika* amelyet követnünk kell a revizó mielőbbi elérése céljából* Tulajdonkópen három ut áll elöttünkl Először fon tar ve. azokat az ellentéteket, amelyek bennünket elválasztanak azoktól* akik a trianoni szerződésből hasznot húztak, igyekszünk szövetségeseket találni azoknak a nemzeteknek körében> amelyek hajlandók a kegyetlen szerződés megváltoztatásához hozzájárulni* miután annak megváltoztatása nekik is érdekükben á>llana, Eaek a nemzetek Európában igeh Csekély számmal vannak. Ide számithatjuk Németországot és Olaszországot* Ez a politika nagy reményekkel kecsegtet bennünket> nagy céljainknak teljes mérétkben való megvalósítását teheti esetleg lehetővé, ami azonban csak a világháborúhoz hasonló nagy érdekösszoütközés esetében érvényesülhet teljesem A másik ut az, hogy egyelőre igyekszünk letompítani az ellentéteket egyik> vagy másik irányban ós igy kivárni azt a helyzetet, melynek gyors és erős kihasználása célunk elérését lehetővé teszi. Ez az a politika, amelyet a magyarság hcszszü évszázadokon keresztül folytatott ós amelyben mindig megtalálta azt az utat, amelyen egyik vagy másik szomszéddal, ha ellenség is volt, nemzeti érdekeinek megvédése mellett meg tudott egyezni. Ez a mai helyzetben esak akkor volna lehetséges, ha" a másik oldalon a trianoni szerződés legigazságtalanabb rendelkezéseinek eliminálásával szintén meg volna a jó szándék. Van még egy harmadik politikai irány ls. Ez az a politika, mely számításait arra alapitja, hogy egy uj irány van kialakulóban a nemzetközi életben, a nemzetközi jognak, a. nemzetközi igazságnak a rendszeresítése. Ez ki akarja küszöbölni a háború lehetőségét összes nemzetközi ellentétel*, békés uton való elintézésével. Ennek megvalósulása azonban az igen távoli jövő ködében vész el. Arra a kérdésre, hogy a három irány közül melyik az, • amelyen célunkat elérhetjük, csak azt felelhetem, hogy mind a három iránynak a kapuját nyitva kell tartani, mert nem tudjuk mit hoz a jövő. Azt hiszem, a magyar nemzet szívósságán, kitartásán és" hazaszeretetén múlik majd, hogy alkalomadtán bármelyik útra lépünk, az előre fog vezetni a szebb magyar jövő felé, • A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után E ö t t e v é nyi Olivér dr. "Külföldi propaganda a magyar igazságért" címmel tartott előadást. Sajnálattal kell megállapítania, hogy az Igazság a. maga hatalmas erejével nem elegendő az igazságtalanságok orvoslás ára, mert az idegenek vagy nem tudják, vagy nem akarják megismerni az igazságot. Ezért van szükségünk nekünk magyaroknak a propagandára. Arra a kérdésre, hogy miként csináljon a magyar társadalom propagandát,'csak látszólag könnyű a felelet. A külföldieket ne kellemetlenkedő módon, de ne is könyörgéssel igyekezzünk falvilágositani, mert kellő ismeret és céltudatosság nélkül éppen az ellenkezőjét érhetjük el. Végül pdka -Tivny Béla a nemzetközi gazdasági együttmüködéről szólva a háború után bekövetkezett világgazdasági válsággal foglalkozott. A nemzetek keresték ennek a válságnak az okát és arra .a riegállapitásra jutottak, hegy azt a jóvátételi fizetések rendezetlensége okozza. Hosszas tárgyalások után legutóbb az úgynevezett Young-féle egyezményben rendezték a reparáciő nagy kérdését. Kérdés, hogy a reparúció "elintézésével" teljesen rendben lesz-e a különféle nemzetek gazdasági élete* Kétségtelen, hogy csak ezután jönnek majd a nehéz feladatok. Ekkor következik el az az idő, amikor a győző államok rájönnek arra* hogy a gazdasági helyzet kuszáltságát a békeszerződések helytelen volta okozza, A reparáció kérdésének befejezése után remélhetjük, hogy a békeszerződés revíziója is közelebb jut a megvalósuláshoz. Az ülés Egler Dózsa záröszavaival ért véget. A Külügyi TárSádág delegációjával Győrbe utazott Z i c h yT gróf és díi R a d 1 S i c s Elemér, a Magyar Külpolitika szerkesztője is. /M0T/X*B. -y c.ü (.'