Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-06 [027]

• • MAGYAR OháZÁGCS TUDÓSÍTÓ. Kézirat 3*5$ * Tizenötödik kiadás 3udapest, 1929. december 6. XI. évfolyan, 279,szám. A TERMÉSÉRTÉKESITES ES A SZÖVETKEZETI TERMELES FRCBLÁMAIT VITATTAK MEG A MAGYAR HOLNAP TARSaSAG ANKÉTJÉN, Boly tatás./ G é e z y György, az exporthlvatal főtisztviselője azt fejtegette, hozzászokásában, hogy a mezőgazdasági exportintézet hálózatát olyan módon kell kiépíteni, hogy annak nyulványii elérjenek a legkisebb falu legkisebb gazdájához is. Trettina Jenő, a Hungária Műtrágyagyár igazgatója rámutatott "hogy a szövetkezeti termelésnek abban van az ereje, hogy a gazdáit megtanítja a helyes minőségi termelésre, amint azt Arerika ós K

anada példája igatolja. Fontosnak tartaná, hogy az állam ne egyes szövetkezeteket támogasson, hanem bizonyos termelési ágakat,'mint pl. a gyümölcstermelést minden megszorítás nélkül részesítse előnyben* R a dn o t V/ István, a Faluszövetség főtitkára arról bes élt, hogy a szövetkezeti eszme arra jó, hegy a kisgazdákat, akik szervezetlenül álla nalc.a nagy gazdasági világháborúban^ a szervezett nagyiparral és nagytökével szemben felvértezze. A legnagyobb magyar exportcikkek: a buza, a baromfi, a tojás, a bor, és a gyümölcs - ós ezek a cikkek egytől egyig akisgazdák termeléséből kerülnek ki. Éppen ezért az értékesito szövetkezeteknek a falu erdekében kell tevékenykedniök. El kell hinteni a nép között a szövetkezeti eszme elsőrendű ós életbevágó fontosságát és ebből a nélbői a falu természetes vezetőit, a papokat, a tanítok, t és a jegyzőket már az iskolában meg kell tanítani, a szövetkezeti gondolat hatásos propagálásának fcüvészetére, F e k e t e Pál a KeresztenyaSeaiálista Szakszervezetek központi tit kára ugyancsak annak a fontosságát hangoztatja, hogy a gazdákat intenzív propagandával az okszerű ós helyes termelésre teli ránevelni. Ebből a célból fölötte fontos volna, ha bizonyos területenként úgynevezett gazdatitkári állásokat szerveznének és ezek a gazdatitkárok hivatva volnának arra,'hogy a nép között a szövetkezeti gondolat csiráit-felhintsék és nagyranöveljék. ! G 7 e n e s Gábor, Kun s z t Henrik-és mástk hozzászólása után l .... á ..' / elnöki,..'osztá-Iyf Őnö^e Trettina Jenővei polemizált és'hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek állami támogatása messze alul maradáa-zon. a mértéken,ahogyan a külföld részesíti hitel - és értékesítő szövetkezeteit anyagi ós erkölcsi támogatásban. Rámutatott arra,"hogy az' államba szövetkezetek pártfogó lásával csupán a szövetkezeteknek azt a kezdő sebességet kölcsönzi,aminek a segítségével a kereskedelemmel egyenlő feltétélek mellett eredményesen "felveheti a versenyt. ' . ááV-yr K u n s t Jí Henrik OKH• elnöki tisztviselő'hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti él.tünk vezető tényezői már régen felismerték azt, hogy a mezőgazdasági válság legjobb orvossága az értékesítés szövetkezeti megszervezésében keresendő s ez a meggondolás vezette őket akkor, amikor tervbe vették a gabönaraktárhálózat kiépítését az országban. Egyelőre négyszáz ilyen gabonaravtár felállítását határozták el, amely gabonar• '.k.tárak hivatva vannak nemcsak árszabályozás,hanem a mezőgazdasági hitel terén is kedvezően enyhíteni a mezőgazaság dulyos helyzetén. Végül I h r 1 g Károly egyetemi magántanár foglalta Össze az an keton elhangzott felszólalások eredményeit, majd az> előadás F r ü'h **W 1 r t h Mátyás orázággyülési képviselő zárószavaival véget ért. /MOT/KY.