Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-06 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. TT 4 • * T. o + Tizenhatodik k i a d á s JJ'jU — -Budapest,1929. december 6. ff —•" XI. évfolyam, 279.szám. AZ ÉPÍTŐIPAR HITELVi-DELMI PROBLÉMÁIRÓL. Rendkívül nagy érdeklődés mellett fejezte be az Országos Iparegyesület T o 1 n a y Kornél ny. államtitkár elnöklete mellett nagyfontosságú ankétjét az építőipar,' hitelvédelmi problémáiról. Az első szónok ezalkalommal dr. B e c k Salamon volt, aki rámutatott arra, hogy ez

a

többször hangoztatott visszásság, amely szerint az építőiparos:.;.: a munkájára felvett a-contókat a vállakozó fizetésképtelensége esetén visszaszolgáltatni köteles, nem a csödjogból eredé helyzet, hanem talán valamelyes speciális esetből folyó téves következtetés. A jogi problémák szerinte gazdasági kérdésekként születnek meg és a gazdasági élet követelményeit vannak hivatva kielégíteni. A rendeltetési javak léteznek jogrendszerünkben és igy jogi szempontból az építkezési kölcsön lekötöttsége az építés, illetve az építőiparosok javára jogilag Is lehetséges. Megvalósítható tehát, hogy a bank keze megköttessék oly irányban, hogy ellenőrizni tartozzék, hogy az általa folyósított kölcsön tényleg az építőiparosok javára fordíttassuk. Rámutat még arra, hogy a hozadékok lekötésével is van mód jogrendszőrünkben és a haszonélvezetből való'kielégítést az állag értékesítése elé helyezni és ezáltal az építőiparosok jogi helyzetét javi*tani. Dr. Szegő Ernő kamarai titkár, a Budapesti Kereskedelmi ég Iparkamara nevében mutat rá a kérdés fontosságára, majd kifejti, hogy véleménye szerint egyrészről az építkezési kölcsönök'terhes volta, ós elégtelensége az, amely a kérdés legsúlyosabb pontja, Az a körülmény, hogy az. építkezés nagy nehézségekbe;, ütközik, gazdasági okokból származik, nem a jogszabályok hiányában leli magyarázatát, hanem legelsőhelyen a nagyfokú tőkehiányon. Törvényes szabályozással ezen segíteni nem lehet és a jelenlegi jogállapot megváltozása nem célravezető. V i g Vilmos igazgató az egy információs szerv megalkotását és hitelnyilvántartás felállítását nagyfontosságúnak tartja, valamint annak elérését, hogy a középitéseknél a hat

Q

ságok a vállalkozók számláját a mun

v

a befejezésével haladéktalanul fizessék ki. mert csak igy tehetnek eleget kötelezettségei iknek az iparosokkal szemben, B a r t. h a László müépitész felhívja a figyelmet, hogy a banktőke csak teljes biztonság esetén áll az építkezés rendelkezésére ás a megkötöttségelmek az lehet a következménye, hogy a bankhitel visszavonul az épitéstöl. Biztosítani kell intézményesen,hogy a pénz az éplttetőtől az iparoshoz jusson, ezt'az ellenőrzést a tervező épitő vagy a bank műszaki szakértője végezheti. Englánder Miksa szobafestőmester rámutatott az épitési iparok nagy veszteségeire és a tatarozás! munkálatoknál előálló méltánytalan állapottal foglalkozott. 3 z é k : 1 y Béla igazgató a köbméteres árakból folyó egészségtelen állapotra figyelmeztetett, de óva intett a szabadszerződés lehetőségeinek megakadályozásától, mert a vállakózásban rejlő rizikót kiküszöbölni nem lehet. Dr. E e p e s Olivér ügyvéd szerint csak abban az esetben van intervencióra szükség, ha a vállalkozóban hiányzik a megbízhat

c

ság és a vállalkozó által felvett pénzelmek az iparosokhoz való juttatására tarts szükségesne

v intézményt. N o v á k Sándor tanár a vállalkozók által vezetett feljegyzések elégtelenségére mutatott rá és részletes könyvvezetésnek elrendelését tartja szükségesnek. Polgár Ignác ós K o r á n y i Béla felszólalása után egerszalóki dr. 0 z 1 e g 1 e r István,kormányfőtanácsos , előadó dr. G

yörgy Ernő nevében is reflektált a felszólalásokra és azt javasolta, hogy az összegyűjtött értékes anyagot az Országos Iparegyesület bocsássa közre, igazgatósága pedig foglaljon állást amelyek a felvetett kéz^dé3e

v tisztázására szükségesek. T o 1 n a y Kornél } ny. államtitkár, elnök megköszönve a felszólalóknak értékes közléseit, a tan'oskozá t azzal zárta be, hogy a szükséges lépésekről ^ .E-, "a'i'i sür1 gősen intézkedni fog, / MOT/ B.