Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-29 [026]

3, törvényszéki kja dás. Budapest,1929.nov .29 . —- ZSAROLÁS KÍSÉRLETÉÉRT FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK A FARAGÓ-IRODA TUL AJDC NO SAT, MERT HÁZASSuGKCZVETITÖI DIJAT KÖVETELT A ^TANITóKÉFZÖ IGAZGATÓJÁN. Faragó Jenő, budapesti ügynök évek óta házasságközvetitésekkel foglalkozik. Az egyik állami tanitóképezdei tanár még 1315-ben Faragóhoz fordult, akit házasságközvetitésre kért fel. A tanárnak előre le kellett fizetnie szíz koronát és a házasságközvetitő iroda tulajdonosa kikötötte magának az esetleges hozomány két százalékát is. Faragó még abban az évben összehozta az erdélyi tanárt későbbi feleségével, azonban a tanár a házasságot osak 1917végén kötötte meg. Faragó azóta állandóan sürgette a házasságközvetitői dij megfizetését és a tanár 1918-ban, majd 1919-ben fel is ajánlott az ügynöknek ötszáz koronát, aki azonban ezt az összeget keveselte és nem fogadta el. azután az ügy évekig pihent, mig Faragó Jenő 1927-ben erélyes hangú levelet irt a professzornak,akit időközben az egyik o s«»nkamagyari*rszági állami tanítóképző intézet igazgatójává neveztek ki. Faragó a levélben fegyelmi feljelentéssel fenyegette meg az igazgatót, aki erre zsarrlás miatt bűnvádi feljelentést tett a házasságközvetitő ügynök ellen. A kecskeméti törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson Faragó vádlott azzal védekezett, hogy a levél megírásával zsarolási szándéka nem xai veit és ugy vélte, hogy egy bonyodalmas polgári per helyett ily uton békésen sikerül jogosnak tartott követelését behajtani. A törvényszék ezt a védekezést nem fogadta el,mert az állandó biról gyakorlat szerint házasságközvetitési dij birói uton nem érvényesíthető és igy a vádlott jrigtalan módon iparkodott Öt meg sem illető vagyoni hasznot szerezni magénak, A törvényszék zsarolás vétségének kísérletében mrndrtta ki bűnösnek Faragó Jenőt, mert jóllehet az igazgató 1928 végén háromszázötven pengőt kifizetett a vádirt tnak házaaságkezvetitési dijul, a fizetést önként és nem a fenyegető levél hatása alatt teljesítette, - a vádlott tehát a zsarolás vétségének elkövetését csupán megkezdette, de akaratán kivül álló okból be nem végezhette. Az elsőfokú biróság a vádlottat a zsarolás vé tségének kísérletéért tizennégynapi fogházra itélte. Felebbezés folytán most tárgyalta az ügyet a tábla Kállay-tan ácsa amely a törvényszéki itélet megváltoztatásával a vádlottat egyheti fogházra itélte. A táblai itélet ellen a főügyész, valamint a vádlott és védője semmiségi panaszt je lentettek be. /MOT/Ky. EGYHÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTEK A HÁZMESTERÍMÉT, AKI LELÉFESI BKAT FIZETK TETETT MAGÁNAK A HÁZMESTERI ÁLLÁSERT, DE AZ ÁLLAST ESZE ÁGÁFAN SEM VOLT ATADi4I. Ralmosi Kálmán és felesége 1927 februárt°1 októberig a Bethlen-utca lo. számú ház házmesteri tisztségét töltötték be. Halmosiék júliusban megállapodtak Faragó Sándor nagykőrösi vincellérrel a házmesterség és az azzal járó lakás átadásában és mindezek ellenében hatszáznegyven pengőt kértek leendő utódjuktól. Faragó nyolcvan pengő előleget fizetett és ugy egyeztek meg, hegy a vincellér néhány nap múlva feleségével együtt beköltözik a lakásba és átveszi a házmesterséget. Móry János háziúr azonban nem akceptálta a jövevényt, mire a Halmosi-pár azzal nyugtatta meg Faragó Sándort, hogy nem a háziurt'al függ a dolog, mert a ház voltaképpen Móry Jánosnéé, aki a Balatonon üdül, Halmosi Kálmán majd leutazik hozzá és egykettőre nyélbeüti a dolgot. A vincellér néhány nap múlva újra jelentkezett,mire Halmos lék azt mondották,hogy most már minden randben van, Faragóék augusztus elsején beköltözhetnek a Karmesteri laká*ba. A házmesterpár ekkor további kétszáznegyven pengőt vett fel Faragó Sándortól. Augusztus elsején Halmosi Kálmánné egyedül fogadta a cókmókkal jelentkező Faragóékat és öt^lve-hatrlva kijelentette előttük,hogy az urának hirtelen el kellett utaznia és igy a lakást pillanatnyilag nem tudják még átadni. A bosszúsan távozó Faragóék azonban néhány °ra múlva a Népligetben találkoztak a vidáman szórakez

0 Halmosi Kálmánnal és feleségével. A házmesterpár ellen bűnvádi eljárás indult. A súlyosabban terhelt Halmosi Kálmán ügyét elkülönítették és Halmcsinét külön vonta felelősségre a budapesti büntetőtörvényszék. Halmosi Kálmánné azzal védekezet t,hvgy ő az egész dologról úgyszólván osak utólag szerzett tudemást, A törvényszék a vádlottnak ezt a védekezésé t,amelyet a bizonyítási eljárás adatai, megcáfoltak, nem fogadta el és ezért Halmosiné, született Jobbágy Erzsébetet csalás vétség e miatt egyhónapi fogházbüntetésre itélte. A biróság a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhitő k rülményként mérlegelte, hogy a vádlott a cselekményt kétségtelenül fer jenek reá gyakorolt befolyása alatt követte el. A tábla F^lkmann-ta^ácsa ment az asszony büntetését helybenhagyta,amely jogerő s le 11. /MOT/Ky.