Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-25 [026]
f MAGYAR • CRSZ,,G A 3 TUDOSI?|. Kézirat. j Hetedik kiadás. Budapest, 1929. november 25* XI. évfolyam, 2^9. szám,H I R E K * é SZÉKELY ÁGOSTON EMLÉKÜNNEP AZ óRVOSSZÖVETSESEEN. AZ Országos Írvos Szövetség vasárnap délelőtt két évvel ezelőtt elhunyt elnöke ádámosi z ék e 1 y Ágoston dr, egyetemi tanár emlékére ünnepet rendezett. Az ünnepségen megjelentek: Győr y Tibor h* államtitkár, Grosch Károly dr. csztály_ tanácsos, Barla-Szabó Jézsef foorvcsrigazgaté, Körmöczy Emil, Fabinyi Rudolf, Torday Ferenc, Lenhosék Mihály, Buday Kálmán, Kültl Hümér, Balogh Ernő, Bókay Zoltán, s az orvostársadalom számos tagja. Az egyetemi énekkarok a Hiszekegyet énekelték el, majd 0 s i llé r y AnArás dr. az Crvcsszcvetség elnöke megnyitóbeszédében az orvosi etikáról és a kartársi összetartőzandóságról beszélt, amelynek S z é k e 1 y Ágoston a megszemélyesítője volt. Ha az orvosi etika megszemélyesítőjenek szobrát akarnák ércbeönteni,-mondotta,-Székely Ágostont kellene megmintázni, Mindenki, mint szerény embert ismerte, s emellett a legkiválóbb tudósok és a legjobb bajtársak egyike volt, Marikovszky egyetemi magántanár, aki éveken keresztül dolgozott együtt Székely Ágostonnal, az elhunyt tudós életrajzát ismertette és megkapó vonásokban jellemezte egyéniségét. Beszéde végén leleplezte Székely Ágoston portréját, melyet K a m p i s János festőművész festett, G e r ló c z y Zsigmond egyetemi tanár, felsőházi tag a Budapesti érvosok Szövetsége nevében beszélt és azt hangoztatta, hogy ez az ünnepség nem a gyász, hanem a szeretet ünnepe veit, amellyel Székely Ágostont az ujabb generáció elé követendő például akarták állítani. Az emlékünnepélyt a Himnusz zárta be. /MCT/SY. . A MAGYAR GCETHE TÁRSASÁG BABITS ÜNNEPE* AZ irodalompártoló közönség élénk érdeklődése mellett tartotta meg a Magyar Goethe Társaság vasárnapi ülését.• Lukács György megnyitóbeszédében Babits- Mihálynak 25 éves írói jubileuma alkalmából az író érdemeit méltatta. Előadta, hogy a társaság az idei Goethe-plakettet Babits-nak itélte oda azért, mert Goethe szellemében maradandó értékkel járult a nemzeti irodalom gazdagodásához. Babits egész élete munkájával Goethe nyomdokaiban járt és a külföld nagy szellemeinek hivatott tolmácsa veit nálunk, Élem^lte Fatits Dante-ferditását, amely még sokkal közelebb hozta Bantét a müveit magyar közönséghez, mint volt régebben, Szász Károly úttörő, nagy és szép munkájáig.Az uj Irhigenia forditásrél is megemlékezett s azt mondta, hogy fs^ngery János elismert átültetése után az egyéni színekben pompázó uj fordításnak is megvan a maga értéke, sőt a kettőnek összehasonlítása érdekes feladat. Babits Mihály meghatva vette át p néki dedikált művészi plakettet s válaszában saját költői munkásságának hátterét világította meg. L e n k e y Henrik ünnepi költeményt olvasett fel "Gcethe szelleme" cimen, K 1 e n k a János dr. az Ujabc Goethe-kutatásokat ismertette, R.Simonffy Margót Babits-verseket szavalt, vitéz K a r y Béla r, tag B a 1 o g h Miklós bajai tanár sikerült német Babits-forditásait mutatta »e, V i k á r Béla elparentálta a társaság elhunyt tagjait: Baracs Károlyt, Sehuschny Henriket és Uöhm Sándcrt/MAT/E. —. f. I
