Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-25 [026]

MAGYAR 01 SZAGOS TÜDOSITCi Ké z i r a t . g i Q N y o 1 v a d i k kiad ás. Budapest, 1929. november 25. XI. évfolyam, 269. szám.AZ ORSZÁGOS MAGYAR RÉGÉSZETI TÁRSULAT MEGÜNNEPELTE ÖTVEN EVES FENNÁLLÁSÁT. Az Országos Magyar Régészeti Társulat abbéi az alkalombél, hogy ebben az esztendőben töltötte be fél évszázados fennállását, vasárnap délelőtt a'Magyar Mérnök és Epltészegylet , dísztermében jubiláló közgyűlést tartott. A közgyűlésen megjelentek: Gévay-Wclff Nándor államtitkár, Liber Endre tanácsnok, Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Reiner János a Szent István Akadémia alelnöke, Fetrovich Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Csáltfe&Dezsc ny. államtitkár, Réman Bálint: főigazgató, Bárány Gerő h. államtitkár, Gömöry-Laiml László min. tanácsos, Hsányi Károly, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, Hornyánszky Gyula és Hültl'Dezső egyetemi tanárok, Lukinich Imre múzeumi igazgató, Nemes Antal püspök, Gombócz Zoltán, Zámbra Alajos, Mellch János egyetemi tanárok és sokan mások. Az ülést Kuz slns z k y Bálint dr, nyitotta meg, üdvözölte a minisztérium és a főváros, valamint a többi testületek képviselőit, majd felolvasta s e r é d i Jusztinián hercegprímás és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter üdvözlő táviratát és bejelentette, hogy milyen kulturálisés tudományos társulatok, összesen negyvenen üdvözölték a jubiláló társulatot. Bejelentette továbbá, hogy tiszteleti taggá választották Serédi Jusztinián hercegprímást, '.Klebelsberg Kuné gróf minisztert, Csánki Rezső ny. államtitkárt, Gálffy Ignác főigazgatót, Hóman Bálint főigazgatót, Laeakó Dezső c. tankerületi főigazgatót, Lepold Antal prelátuskanonokot, báró Miske Kálmánt, Möller István építészt, Fetrovich Elek főigazgatót, Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsost, Végh Gyula főigazgatót, továbbá külföldieket: Huber Schmid berlini egyetemi tanárt, Káns Seger boroszlói egyetemi tanárt, G, Rodenwaldt berlini egyetemi tanár£, Roberto Taribeni olasz múzeumi főigazgatót, Ellis A, Mlnns cambridgel egyetemi tanárt, A.M. Tallgreh helsingforsi egyetemi tanárt, Orazio Marucchi római egyetemi tanárt, Enrico Josi római egyetemi tanárt, Emil Mahita római francia akadémia igazgatóját, Adolfé Venturi római egyetemi tanárt, Fietro Toesca római egyetemi tanárt, Július von Schlösser bécsi egyetemi tanárt és Heinrich Wöífflin müncheni egyetemi tanárt, A megválasztott tiszteleti tagok bejelentése után Kuzsinszky Bálint előadást tartott s azt hangoztatta, hogy az archeológiának ma már csak ugy van jelentősége, ha a történeti kutatásokat kiegészíti a régészeti kutatás és a leletedről megállapítják, hogy milyen időből származnak. Ismertette a legrégibb leletek történelmileg fontos dokumentáló erejétyA leletek sok vitás kérdésben a. legjelentékenyebb kútfőül s^Igáihatnak, Az elnöki előadás után O e r e v I c h Tibor, a római-magyar intézet igazgatója a középkor magyar művészetéről tartott vetített képekkel kisért előadást. Bizonyította, hogy a magyar középkor müvészf kultúrája milyen nagy volt és hog7>

r magasan felette állott a környező államok legtöbbjének, sok tekintetben még az ausztriainak is, melynek művészete nem volt egységes£S autochton. Ennek egyik oka az volt, hogy az osztrák művészetet nem támogatta alá történeti egységben kialakult nemzet, ami viszont szilárd bázisa volt a mi középkori művészetünknek. A mohácsi vószig 64 névszerint ismeret magyar művész dolgozott Ausztriában, főleg Bécsben. Ezzel kapcsolatban az előadó tiltakozott azok ellen a szellemi kisajátítások ellen, melyekkel a köz"épkori magyar művészettel szemben megpróbálkoznak. Középkori művészetünk a sajátos stiljegyekkel biró nemzeti művészet minden ismérvével rendelkezik, mélyen gyökerezik a nemzeti műveltség tápláló talajában. Építészete együtt élt és fejlődött, virágzott, vagy hanyatlott a nemzettel, ~ Középkori művészetünk nemzeti jellegét biztositják továbbá az egyénien j alakult formák és típusok, melyek művészeti emlékeinknek nemcsak egyéni, J esztétikai tartalmat kölcsönöznek, hanem feltárják a magyar lélek ábrándg világát, érzés! és hangulati elemeit, szemléltetően mutatják be képzelótet hetségét, megnyilatkozási módjának jellegzetességét, beszámolnak a magyar " szellem művészi expanziójáról és tanúsítják a magyarság művészi tehetségét. Nemzeti egységének fontos jelei végül a speciális hazai művészi nyersanyagok, mint pl, az esztergomi vörösmárvány, és a sajátos technikák^ /Foly.köv