Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-23 [026]

HfeBXfö fclSZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. jf-^oUtt , ,0 -f--** ~ Budapest, 1929. november 23.. é -jM < XI. évfolyam 268. szám. EGYHÁZI HÍREK /A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EG-YHÁ. ZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. Folytatás.l./ A kerület egyházi elnöke: Ravasz László dr. püspök kezdett ezután hivatalos évi jelentésének felolvasásába, melyet a közgyűlés valamennyi tagja izgalmas érdeklődéssel kisért. Ravasz László dr. püspök mindenekelőtt csabacsüdi Dókus Gyulát, a sárospataki főiskola gondnokát, majd a költő Vargha Gyulát parentálta el, "akinek költői értéke messze túlnő kritikai, vagy irodalompolitikai f elfogásán, s alkotásai akkor is frissek és szépek leszhek,mikor a kései nemzedék védelmi és támadó harcait már rég elfelejtették". Az egyházkerület többi halottjait méltatja Ravasz László, azután üdvözli az uj lelkészi "főjegyzőt, Kováts J.István dr. teológiai tanárt, s az uj tanácsbirákat, köztük J u h á s z Andor dr, kir.kúriai elnököt. Megemlékezik Teleki József grOf egyházkerületi főgendnok hetvenedik születésnapjáról, majd a történelmi dátumokró

l beszél a páspök, x

Vk. speyeri birodalmi gyűlés emlékezetét a mai szomorú világhelyzet a német¥eg ünnepévé kicsinyítette, ugynond, de jelentősége túllépi a nyelvek és ágazatok határalt, mert annak az emléke, hogy az evangéliumi protestantizmus először jelent meg teljes'öntudatában és teljes fegyverzetében az országok sorsat eldöntő fórumon," il marburgi kollokviumról szólva, megállapítja, hogy "ma mór nem áll szemben Luther és Kálvin ugy, mint két vetélytárs, vagy' ellenfél, hanem ugy viszonylik egymáshoz, mint apa és fiu".."A bibliafordító Karolj Gáspár"

, folytatja a püspök,olyan szolgálatot tett a" magyar művelőd ás tör tehetnek és a magyar evangéliumi egyháznak, mint senki más a kard és a toll fejedelmei közül. A Szentirás az" a könyv, amif'a legtöbb magyar ember olvasott el, amióta magyar emberek olvasni tudnak, ez az" a könyv, amelyet a legtöbb magyarnak kell olvasnia, amig magyar emberek olvasni tudnak: a magyar akkor lesz bensőleg nagy nép, ha újra bibliás nép leszi" "A nagy dátumok elénk hozták Bethlen Gábor dicső alakját. Szemmellátható volt, miképpen küzdött ez a dicsőségből"'és történelmi igazságokból szőtt alak korunk nyomasztó ködéivel, idolumokból és illúziókból szőtt homályával. De nem a csillag a gyengébb, ha egy felhőfolt el is tudja takarni a fényét, nem Bethlen Gábornak van szüksége a mai nemzedékre, a mai és holnapi magyarságnak van szüksége a Bethlen Gábor szellemére*" Szász Karolj", a dunamelléki egyházkerület néhai nagynevű püspöke, a legnagyobb magyar" papliterátor még Ravasz püspök emlékezésének tárgya, majd a zsinat uj ciklusának törvényalkotó munkáját méltatja. Zsinatunkon, úgymond, megnyugtató módon érvényesül az -az alapelv, hogy egyházunkat sa'Ját'reformátori örökségével és igazságaival minél teljesebben átitassuk... Az egyházmegyék a lelkiélet haladására megnyugtató képet nyújtanak, folytatja Ravasz László., A "törpe iskolák" dolgában türel met kér a püspök. Rendkívül érdekesen nyilatkozik meg itt is Ravasz László dr; - Keserű vonás huz^odik végig az egyházmegyék jelentésein, midőn iskoláink helyzetéről, a hívek és a lelkészek, tanítók anyagi helyzetéről beszélnek. Elvileg igazat adok a kormánynak abban, hogy az elnéptelenedő gyülekezetek iskoláitól meg akarja vonni az államsegélyt. Elvégre az a réteg, amely bűnösen kipusztította magában a magyart, lássa meg bűne következményét. De itt minden'a végrehajtás módjától függ. Először is nem ' 0

igazság az, hogy az apák ették meg az egrest és a fiak *oga véssék el tőle.

1 Ahol a népszaporaság terén kedvező fordulat állott elő, vagy ilyen Ígérkezik, az iskolát semmi körülmények között sem volna szabad elsorvasztani. ) Ahol elnéptelenedett felekezeti iskola van, de a község adójánál' tetemes / részét reformátusok fizetik, történelem ellen való vétek és egyben igazai ságtalanság községi iskolákat teremteni, s azokba olvasztani be négyszázéves elemi iskolákat,. Valaha szörnyű történelem-rombolásnak fogják minősi/folyt. köv./