Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-23 [026]

Kézirat, ' j— Harmadik k i a d á s 0 Budapest, 1929. november 23, XI, évfolyam, 268. szám,EGYHÁZI HÍREK. RAVASZ LASZLO PÜSPÖK ES TELEKI JÓZSEF GRÓF FOGONDNOK A MAGYAR ÉLET NAGY KÉRDÉSEIRŐL. - A dunamelléki református egyházkerület szombaton kezdte közgyűlését* Zárófejezetéhez érkezett a protestáns egyházaknál a nyilvánosság- előtt folyó ezévi gyűlés-kampány, szombaton reggel ült össze időrendben az utolsó, a magasabb egyházi közületek sarából: a dunamelléki református egyházkerület. A budapesti teológia dísztermében tartott közgyűlésen, mintegy kétszáz hivatalos kiküldött között ott voltak: Petri Pál dr,,Szászy Béla dr, államtitkárok, Benkó Ferenc dr,, h. államtitkár, Juhász Andor dr., a kir. Kúria elnöke, Benedek Sándor a közigazgatási biróság másodelnöke, V3?ga-Nagy István, ny. Ítélőtáblai tanácselnök, Thury Zoltán dr. közigazgatási biró, Ráday Gedeon gróf, Teleki Tibor gróf;, Huszár Dezső, Kálmán Jenő dr,, Mándy SámuÉl országgyűlési képviselők, Némethy Károly dr. titkos tanácsos és Jalsoviczky Sándor felsőházi tag^k, SzelessLászló dr. ny. közig, bírósági tanácselnök, Bernát István dr, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Benedek Zsolt dr, kormányfőtanácsos, konventi tanácsos, Kováts J, István dr,. egyházkerületi lelkészi főjegyző és sokan mások. Közének és R a v a s z László dr. püspök imája után, a püspök a 118, zsoltárból olvasott fel, majd T el e k i József gróf titkos tanácsos, az egyházkerület főgondnoka mondott megnyitóbeszédet: - Ma még fokozottabban érezzük Brianon minden terhétmondotta a főgondnoki s a kisantant szoritógyürüjenek erejét. Bár itt-ott megnyilatkozik mellettünk a méltányosság, mégis be kell, hogy lássuk, elsősorban saját erőnkből Remélhetjük hazánk sorsának javulását. Amikor aktaszerüleg bebizonyosodott, hogy Magyarország nem akarta a háborút, sőt Tisza István volt az egyetlen, aki a háborút ellenezte, akkor biztosiak lehetünk afelől, hogy most már csakúgy megnyilt Trainon békés uton való revíziójának lehetősége. Még nem tartunk ott, hogy a kormány maga vegye kezébe a revizió ügyét, s addig nekünk magunknak kötelességünk, hogy minden jó magyar hazafi legyen a revizió bátor propagálója, fel kell ráznunk a nyugati közvéle*-ményt, hogy a nagy európai államok közvéleménye maga követelje kormányaitól a békekötések átdolgozását. Nem szabad csüggednünk ebben a tekintetben, a siker nem maradhat el. , f - Kétségtelen, folytatja Teleki József gróf, hogy a gazdasági válság folytán az országban sok az elégedetlenség, éppen ezért főként lelkészeinknek, tanítóinknak kötelességük, hogy a gondjaikra bízottakkal a legintenzívebben foglalkozzanak, a zugclódókra mérséklőén hassanak, meg kell akadályozni, hogy lékekkufárok férkőzzenek hozzájuk, a tiszta erkölcs, az istenfélelem, a hazaszeretet utján kell megtartanunk a hiveket. A közelmúltban előfordultak jelenségek, amelyek nem szolgálják a felekezeti békét. Kérve-kérjük római katholikus testvéreinket, ne feledjók, hogy a vallásszabadság kivívásában valamikor együtt küzdöttek katholikusok ás protestánsok. Nem éppen most-van-e szükség az összefogásra, veti fel a kérdést Teleki gróf, amikor magyar hazánk keserűbb sorsban van, mint valaha? Készek vagyunk a közös cél érdekében áldozatra, de ugyanezt várjuk a túlsó oldalról is'v /Élénk helyeslés/ A magyar társadalom a vegyes házarsság alapján épül fel s az a mód, amellyel a romai katholikus egyház kezeli a vegyes házasságokat, reánk nézve egyenesen sértő és a romai katholikus egyháznak sem válik előnyére. Ha eddigi gyakorlatával szakit a katholikus egyház, akkor a felekezeti békesség legnagyobb akadálya hárul el az útból, viszont hogyha ez nem következnék be, az államnak kellene intézkedni, az 1868-ET-Í r\ törvény visszaállításával, (i 1 Meleg szavakkal köszönti végül a főgondnok Ravasz püspököt, \ amerikai utjának szerencsés elvégzése alkalmából. Felállottihelyéről most I minden közgyűlési tag és ugy hallgatta Ravasz püspök elfogodctthangu megemlékezését ,^Horthy Miklós 10 óv előtti bevonulásáról, s arról a hüsérea és bölcs kormányzásról, mellyel az államfő Csonkamagyar országot a javulás utjáíra vezette. /Folyt, köv./ / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR