Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-20 [026]
MAGYAR OR&ÁGOS TTOOSITC. 5.törvényszéki kiadás. Budapest, 19ÍP .november 2c. A -zu Andor dr< t4blafeiró lsmertette a periratokat és az elsőfokú Ítéletet, k^zel egy éra hosszáig tartott a negyven oldalra terjedő itélet és a periratok ismertetése, azután az elnök szünetet rendelt el, xn szünet utan pedig Vargha József dr. főügyész tartat ta meg vádbészédét. - Mi, akik a felsőbíróságon működünk,akik előtt rengeteg súlyos bűnügy merült fel, alig tárgyaltunk még ilyen elrettentő, ilyen szörnyűséges bűnügyet. Feljáróban meg kell állapitanon:, Rogy az elhalt, az áldozat, a tanúvallomások 3zerint is békés, jóindulatú, nyugodt természetű, vallásos lelkületű egyéniség volt, ennek pedig -azért tulajdonitok jelentőséget, mert tudjuk,hogy a köznép körében az ilyen bűncselekmények utórezgéseként az elhaltról nem igen nyilatkozik kedvezően a nép, inkább az élő mellé szokott odaállni.Ha most a tanúvallomások mégis ennyi jót és szépet tudtak az elhaltról, ez annak a bizonyítéka,hogy derék, jóindulatú, isten-délő asszony volt s annál súlyosabb a vádlottak bűncselekménye, hogy megölték. A ázándék nyilvánvalóan a vagyon megkaparintására irányult és ha meggondoljuk, hogy a legszönnyűtb bűncselekményt, a gyilkosságot' egy asszony követte fii s meggondojuk azt is,hogy mint anya a saját fiát is rábírta nagyanyjának megöletésére, össze kell borzadnunk ennek a szörnyűséges bűnnek a hallatára. Az anya fogalma egy a szeretet, a jóság, az oltalom fogai mával és rossz anya az, aki a gyermeke lelkében felburjánzó aljas indulatot nem gyomlálja ki. Be mennyire elvetemült az az anya, aki egyenesen megfér tőzi gyermeke lelkét a legborzalmasabb bűncselekményre irányuló szándék ébrentartásával, szitásával és ölésre ösztönzi a fiát. Az emberi ész egyéne sen megáll,amikor azt kell hallania>hogy ez az an y a hallatlan elvetemültségében,amikor a fia visszarettent a gyilkosság t 0 !, kezébe adta Szent Antal könyvét, s azt mondta : Olvasd fiam ezt az imádságot, és ezzel erősítsd meg a 3zÍvedet. A főügyész ezután a bűncselekmény egyes részleteivel foglalkozva megállapította,hogy az elsőtirói itélet oly kimeritő és oly pontosan részletezi a bűncselekmény minden fázisát, hogy ezekre kiterjeszkednie nem kell. Az enyhitő és súlyosbító körülmények mérlegelését is helyesnek tartja, helyesnek tart ja,hegy a biróság az anyával szemben a legszigorúbb tüntetési tételt alkalmazta, dé ugy érzi,hogy a fiúval szemben még a kiszabott tüntetés is. tulazigoru, mert nagymérvű enyhitő körülménynek kell betudni,hegy a bűncselekményt az anyja befolyása alatt, unszolására, szinte kényszerítő hatása alatt követte el, és ezért arra kéri a táblát, hogy ami kor Ítéletet hcz> tegye bölcs mérlegelés tárgyává,vajjen a fiúval szemben nem tulszigoru-e a kiszabott itélet és hozzon olyan Ítéletet,amely az emberi és isteni törvényeknek is megfelel, A. "• ' - főügyész emelkedett hangú vádbeszéde után néma csendben állott fel szólásra Rákosi ^lona dr., a védő. - Félve szólalok meg, tekintetes királyi Ítélőtábla, méltóságos elnök ur, - kezdte védőbeszédét - mert korom és nemem tehertételét érzem a vállaimcn s először szólalok fel mint védő ez előtt a nagytekintélyű,magas biróság előtt. Tudatában vagyok annak,hogy mélységes emberi bün, amelyet a védencem elkövetett, de nekem kötelességem a számára könyörületességet kérni*- Mióta a medern jogfelfogás széles területen érvényesül azóta általánosan elfogadott igazság, hogy nemcsak a tett súlyát , hanem a cselekményt kirobbantó lelki motivumekat is gondos mérlegelés tárgyává kell tenni a birói itélet meghozatalánál. Ennél a bűncselekménynél az előre meg fontolt szándék az az ugrópont, amelyen az ítélet sorsa eldől. Ennek a ker lésnek a vizsgálatánál a királyi ítélőtáblának nemcsak a durvább lolki jelenségeiét és ható okokat, hanem a lélek'mélyén rejlő különféle,,. -sokszor parallel haladó, sokszor egymást keresztező Indulatokat is kutatás tárgyává^ kell tennie. - Tekintetes királyi Ítélőtábla, itt egy no a vádlott,akit a legsúlyosabb bűncselekménnyel, gyilkossággal vádolnak. Figyelembe kell Venni,hogy a férfi és a nő lelki alkata egészen különböző. A három leg fontosahh lelki tényező közül a férfit általánosságban az értelem és az akarat határozza meg, a nő lelküietét a harmadik komponens, az értelem dominálja, A jele bűncselekménynél is kétségtelen, hogy az érzelmi rmenturfcok voltak azok, amelyek a vádlottat a bűncselekmény elkövetésére ösztönözték. A vádlott és az elhalt ellentétbe kerüitemkés ez az ^ellen tét az indulatok egész serát váltotta ki a vádlottból. Az ellentetek fbly tán előáll* érzelmi következmények hatalmába kerítették a vádlott lelkű- t letet és .'amint a tanúvallomások is bizonyítják, több Ízben kiváltották beid íiOóft cnr.dnTatét. /Folvt .köV. /M.
