Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-06 [025]

MAGYAR ORSZÁGUS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Nyolcadik kiadás, :/ Budapest, 1929. november 6. (} XI. évfolyan 252* szán. /MSQKEZDÖDÖTT A KÖIiTSÉGVETES KÖZGYŰLÉSI VITÁJA. A oolgárriester expcséla. F o 1 y t a t á s,l./ 2,/ Budapest a tranzitókereakedelen központja. Az összes behozatal értékéből Budapestre esik: ... .53-»52# = 613,9C0.''00 P, 'A kivitelből: 33,51$ = 268,000.000 P. 3, /Budapest'a hitelélet központja. Az' ország hitolintézetelnok saját tőkéjéből esik ' Budapestre:. ..... 394,OO0.0Ó'Ó P; Az összes vagyonukból: 73,42$= 2724,000.000 P. 4, /Budapest az ország legnagyobb adófizetője. A kivetett.egyenes állani adókból Budapestre esik: 37*09$= 83

?

0C0.000 P, . •Forgalmi- és fényűzési ' . *• adókból. . . A . . . . . 46.25$= 69,000.000 r. • • * * De nemcsak a főváros nint politikai és gazdasági egj-sóg, hanem, naga a főváros nint közjogi ésomngánjogi"~szonély nondhaton Igy,hogy a hivatalos főváros^ is rendkívül jelentőségéé közgazdasági tényező',.,.- * 1«/ A főváros az állán után a legnagyobb" nunkaadó^nert' a közigazgatásnál, közoktatásnál, üzemeknél különböző fokú alkalmazotti ninőségben szolgál:, 36124 ember, ' •> — Ha egy családra átlagosan 3" szonélyt szánituhk, • 'ez jelent: « . . . . . . .... . l083V2""qnbert, tehát a hivatalon:' főváros Budapest lakossága l/lG-ónek ad állandó nególhotést és biztos kenyeret. • a, hivatalos főváros egyúttal az állán után a lognagyobb háztartási közület. Összes költsógvetésszerü kiadásai* , Községi háztartás:.. ... . , , *. 194'.ri niHio"

1 pengő . alapok: .... . "*.: • • • • • • • 16,7 R ;

n . A' >' üzenek: , . , , . ... . , . . . 205.7 " w Összesen: , . .417.2 " w .' , Ebből.az összegből személyzeti illetmény: . . . 10C« - ~? .

a ..munkabér:. .' , . » . . ..... 50 . :ff " * ' Összesen: . . , 15C " " . Beruházásokra, közmunkákra: , . . 266 tt M esik* — Látjuk tehát,- hogy a főváros az állam után az ország legnagyobb munkáltatója ós vállalkozóba. - Ezekből az adatokból két Irányba kivánok következtetéseket levonni és pedig: elsősorban a termelő-fóváros és a hivatalos, főváros egymásközti viszonyát akarom gazdasági szempontból röviden megvilágítani és másodszor„3&ólni akarok néhány szót a fővárosnak az orazághoz való gazdasági vonatkozásáról.. -'A termelő főváros és a hivatalos főváros között 3zoros egy— másrahatás van* Normális Időkben a termelő Budapest hatása az erősobb, ha virágzik az ipar^ ha lendületbon van a kereskedelem és a vállalkozói kedv, ez mind a hivatalos főváros pénztárainak is bőkezű dotálását jelenti. 5ulyos

x válságos Időkben megnő a hivatalos főváros szerepe és kötelessége a magángazdasággal szemben^ a hivatalos főváros maga pénzügyileg rendben van és igy mintegy háttérbe kell egy kissé lépnió és gondviselését külö-» nősen polgárai gazdasági'életére kell fordítania... Nézetem szerint erre a fővárosnak két módja van. Az egyik saját szük3égletőinek'.lehető leszori-* tása és a másik a gazdasági erőforrások lehető táplálása^ Ani a saját szükségletek leszorítását illeti, itt mindenekelőtt a beruházások úgynevezett alkotások kérdésével -koll foglalkozni* Pénzügyi politikánk általa— ban

r de különösen ezt a költségvetést két Irányban érte támadás. Voltak felszólalók, akik sokalták a beruházásokat és alkot ásókat, mások kévéseitek és a költségvetést vérszegénynek mondották. Iá /folyt, köv../