Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-06 [025]

MAGYAR CRSZüGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Kilencedik kiadás. Budapest, 1929. november 8, i@ ™ XI. évfolyam 252. szám, P ö V Á R 0 s, /A POLGÁRMESTER EXPCSEJA. P o 1 y t a t á s,2./ — Az elmúlt tiz éveG ciklus alatt beruházásokat teljesítettünk a husz millió""dolláros kölcsönből;. Maguk az egyes költségvetések mindig'föglaljak magukban beruházó tételeket is, azonkívül különösen ennek a ciklusnak második felében a zárószámadási feleslegeket fordítottuk beruházó célokra* Az utolsó öt év alatt G7 millió pengőt tesz ki ez az összeg,, Ez a költségvetés is tartalmaz magában beruházásokat és pedig olyképpen, hogy a szükséges tételek vagy egyszerre állíttatnak be, vagy ha azok nagyobbak, több évre elosztva /szeretetház, Rókus/,, Az elv az. hogy a költségvetés csak a folyó évi szükségletekre való* Minden többlet mogtea*— heli a polgárságot. Ezért a költségvetésnek a beruházásoktól való tehermentesítésére kell törekedni, de ez természetesen csak fokozatosan tör*téhhetik meg, mert azok hirtelen elvonása éppen az ellenkező célt érné el. javítás helyett megrázkódtatná a gazdasági életet* Az emlitett""elvbői kiindulva, az üzemi beruházások ügyét külön kölcsönnel óhajtjuk elintézni* - Erről részletesen szóltam a pénzügyi bizottságban*. Itt csak azt emlitem meg, hogy közvilágítási és közlekedési üzemeink, valamint "vízmüveink szorulnak rá nagyobb'befektetésekre. A beruházó programmot a közgyűlés elé fogjuk terjeszteni, a kölcsön felvételére természetszerűleg csak a kedvező pénzviszonyok bekövetkeztével korülhet a 3or olymódon, hogy az tisztán üzemi kölcsön legyen és azt más feladat ne terhelje, - A szükségletek leszorításával szoros kapcsolatban áll a helyes bevételi politika., Budapesten az évi fejenkénti adó tehát 112,*

;

72/£ pengő* ami igen súlyos, de ez az adóemelkedés másutt is, sőt mondhatni általában egy háború utáni világjelenség, aminek .oka, hogy a háborús pusztítások folytán a közszükségietek emelkedtek, valamint az arany vásárló erejében csökkenés állott be* Más.nagy városokban is igen nagy az adóteher. - így Berlinben:.. .... 78 M • 106,24 F .Wienbenr . .. 14"§*Sch » 119*65 P Koppenhágában;.- . . . y 146 K = 222.80 P - Az amerikai nagyvárosokban az adóteher még sokkal magasabb - A főváros át is érezte, hogy az adót lehetőleg csökkenteni kell és az elmúlt decenlumban ennek tobb példáját adta,igy 1926-.ban a főváros megszüntette a gáz- és elektromos áramadót . - 1922-ben a telekértékádót, 1924-ben a bortermelési adót, 1926-ban az eloktrcmoaáram sur-taxját, 1928-ban az autók-utáni közlekedési adót* Több adónak a tételét enyhítette, igy . 1924-ben felére csökkentette a vigalmiadó tételeit, 1926-ban a szálloda-adót 20^-ról 5$_ra csökkentette, 1927-ben a községi pótadó kulcsát 60^-ról 50^-ra szállította le,, - Az ingatlanvagyon átruházási illetéket a felére szállította'., - A vigalmi adónál mérsékelt átalányozást léptetett életbe, - A megszüntetett szállodaadó helyébe lépett idegenforgalmi járuléknál szintén kedvező átalányozást hozott be.*, - 1929—ben a húsfogyasztás! adót és vigalmi adót ujabban mérsékelte, - jjb csökkent a főváros adóbevétele kormányhatósági intézkedések folytán is* - 1926-ban csökkent az általános, forgalmi adóban való réssé— . . mm. * sedés, mert a kulcs 3%—ról 2%—ra mérsékeltetett, ' • - 1929-ben csökkent a pótadónak és járulékainak hozama is, A mort a kivetésfelapjúul szolgáló házadó kulcsa 2C>-ról I7j£-ra szállittaY\ tott le, n W /folyt, köv./