Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1
1929-11-06 [025]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSITO Kézirat, f $0 Hetedik kiadás. Budapest, 1929. november 6. • XT*évfolyam 252.szám. P Ö .V Á R r S. MEGKEZDŐDÖTT A KÖLTSÉGVETÉS KÖZGYŰLÉSI VITÁJA. - Dr.Sipocz Jenő polgármester nagyszabású bevezető beszéde A székesfőváros törvényhatósága szerdán délután kezdte meg a közgyűlésben az 1930.évre szóló budget tárgyalását,, A költségvetési vitát, hagyományosan, a polgármester vezette be expozéjával, Dr.S i p ö c z Jenő polgármester ez alkalommal azonban nemcsak a költségvetéssel foglalkozott bevezető beszédében,hanem nagyszabású expozéjában az általános gazdasági problémák megvilágítására helyezte a hangsúlyt és rendkívüli Érdekes csoportosításban, számadatokkal alátámasztva érdekes párhuzamot vont a főváros és az ország Helyzete között'. Dr.Sipocz Jenő bevezető beszéde igy hangzik: - Igen tisztelt'Közgyűlési - Amidőn az 1930.évi költségvetés tárgyalása alkalmával a közgyűlésen elsőnek szót emelek, mindjárt kijelentem, hogy nem úgynevezett expozét akarok mondani. Mert az'expozémat már héhány héttel ezelőtt a pénzügyi bizottságban elmondtam, amidőn a költségvetés tervezetet a tanács nevében beterjesztettem. Előadtam azokat a főbb elveket, amolyok alapján a tanács a költségvetést összeállította, legnagyobb gondot fordítván a" költségvetés egyensúlyára és annak stabilitására. Vázoltam nagy vonásokban azt a munkaprogrammot is, amely a főváros előtt áll, ha ezt a költségvetést elfogadják, jóváhagyják, szóval valóra válik ós előterjesztettem azt is, hogy a felmerülő kiadásokat milyen bevételi forrásokból javasoljuk fedezni. Floonazmus volna részemről^ ha a t'w Közgyűlés előtt ismétlesekbe bocsátkoznék. Ha közjogi jelentoségéro nézve a közgyűlési tárgyalás más is mint a pénzügyi bizottság előtti tárgyalás, lévén az utóbbi csak javasoló, mig a közgyűlésé a döntő szerep, mégis tényleg ugy all a dolog, hogy a közgyűlési tárgyalás nem'uj tárgyalás, hanem szinte csak folytatása a pénzügyi bizottság vitáinak. —Az idei tárgyalás alkalmával a pénzügyi bizottság a tervezeten nem nagyon lényegbe vágó módosításokat tett. Egyes városrendezési, kulturévii 3 és segélyügyi kiadások felemeiésón kívül leginkább a Községi Takaréké pénztár további tőkeemelése, valamint szociális szükséglete, úgymint a szellemi szükségmunka és munkanélküli segély beállítása érdemelnek említést. Ezen kiadási tételek beállitása természetszerűleg maga után vonta a fedezettnek megfelelő kijelölését is és abba a helyzetbe hozta a tanácsot,hogy meghajolva a pénzügyi bizottságnak szinte egyértelmű kívánsága előttj a fedezetre nézve a tanács által korábban elejtett Inségadó bevezetéséhez kellett folyamodnia. Az emiitett változtatások után a községi alap költségvetése több mint egy millió pengő emelkedést tüntetett fel. Amennyiben a kiadási tételek végösszege 193.V millió pengőről 194,8 millió pengőre szökött fel. — A pénzügyi bizottság vitája rendkívül alapos és nélyenjár* volt. A szónokok a költségvetésnek egész területét, a város igazgatás ralnden ágát beható bírálat alá vették. Mégis nekem ugy tűnt fel, hogy az egész "vitából legélesebben a gazdasági helyzet felett való aggodalom hangzott ki és a szomorúan"aktuális gazdasági válság megoldása, vagy enyhítése volt a legtöbb szónokok vezérszava, A pénzügyi bizottság tárgyalásainak ez a jellemvonása adta meg nekem is azt a gondola tot, hogy az'ldón bevezető beszédemben a fővárossal, mint gazdasági tényezővel foglalkozzam. — Szokásomhoz híven számadatokkal támasztom alá mondanivalói— .. matj megjegyezve, hogy az adatok 1927-ből valók. A "fővárosra ugyan az elmondandó adatok már az 192"V,évro is készen vannak* minthogy azonban az országra'nézve még nincsenek meg, azért azt a legutóbbi évet választom az 1927—est, amelynek adatai ugy a fővárosra,, mint az ( országra nézve már megvannak. — 1./ Budapest a gyáripari termelés központja* Az egész ország gyáripari termelésének értékéből Budapestre esik: 41,81$ ~ 1,125.000.éco F. A gyáripari telepekből Buda/f olyt .köv./ postro esik:. ....... ,34.59$ - 1.226 telep. " ' " 'é' • ~ rí.
