Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-13 [025]

MAGYAR QRSZAGfS TUDO SIT* 4. törvényszéki kiadás. Budapest ,1929.nov.13. A ROMBACH UTCAI GYILKJSSÁG PÖTÁRGY ALÁ Sft.. A Rombach-utcai gyilkosság nagy érdeklődéssel kisért bünpörének mai tárgyalása váratlan szenzációval gazdagodott, amennyiben az ügyben már s*kat emlegetett Wambach Katalin, a pör tulajdonképpeni koronatanuja megérkezett Budapestre és jelentkezett kihallgatás végett Várady*.Brenner Alajos dr. főtárgyalás! elnöknél. A tárgyaié db fél tiz órakar nyitotta meg az elnök és miután számbavette a megjelenteket, elsőnek Szemere Béla dr,-t, a fehérkereszt kórház igazgató-főorvosét hallgatta ki. A tanú elmondotta,hogy tud a Rombach utcai gyilkosságról és emlékezik arra, hogya két kisgyereket, Istvánt és Györgyöt az első emelet 8. számú különszobában helyezték el egymás mellett lévő ágyakon és ő kezelte őket. Közös kórteremben a gyerekek nem voltak. Az elnök szembesítette most a tanút Wallenstein Manóval és a vádlott a szokásos élénkséggel, gesztikulálva magyarázza most is, hogy milyen volt az állítólagos közös kórterem, ahol ő meglátogatta a gyerekeket és hogyan feküdt a két kis sebesült. Welsz Ödön dr, védő intézett most néhány kérdést a főorvoshoz és többek között megemlítette azt is,hogy adatok vannak arra, miszerit első éjszaka közös kórteremben helyezték el a gyermekeket. Szemere dr. azzal válaszolt, hogyemlékezete szerint délutáni órákban hozták be a gyerekekot, ő azonban nem yolt jelen, csak este kilenc órakor jelentette néki az alorvos telefonon, hogy különszobában helyezték el a sebesülteket. Általános érdeklődés mellett szólitja most be a terembe az elnök Wambach Katalint. Az alacsony, kövér, bőrkabátos asszony, amikor személyi viszonyaira vonatkozóan hallgatja ki az elnök, elmondja, hogy jelenleg férjezett Pried Árpádné, férjétől azonban különváltan él. Állandó bécsi lakos és varrással foglalkozik. Az elnök felszoiitására nagy bőbeszédű seggel, érez hetőén hibás magyarsággal, de folyékonyan beszól agyilkosságot megelőző idők ről, arról,hogy milyen körülmények között ismerkedett meg Wallenstein Ödünnfel és hogyan lett a felesége. Előadása szerint 19o7 vagy 19*8 évben ismerte még Wallenstein Ödönt és 1913-ban lett a felesége. Házasságuk előtt Wallenstein Ödön több alkalommal megszökött a katonaságtól és mindig Bécsbe ment Őutána. Emiatt aztán állandó kellemetlenségei támadtak. Az esküvőjük előtti napon Ödönt váratlanul letartóztatták és ő meglepetéssel hallotta, hogy vala ml betöréssel vádolják. Nemsokára azonban kiderült,hogy nem ő , hanem más a tettes, a miután Ödch kiszabadult, megesküdtek. Alig éltek azenban pár napig együtt, máris különváltak, a tanú Bécsbe, majd Drezdába ment és ezalatt az idő alatt csupa rossz hircket hallott férje viselkedéséről. Amikor hosszas külföldi bolyongás után ismét Pestre jött a tanú, Wallenstein Ödön megle^etésszerüleg meglátogatta őt és pénzt kért tőle, hogy ruhát vásárolhasson ma gának és igy tisztességes alkalmaztatást szerezhessen. Ö pénzt és ruhákat adott Ödönnek,aki az egyik kávéházban pincéri állást vállalt, Megígérte,hogy megjavul., rendes ember lesz, első két-három nap haza is jött rendesen,adott vagy öt koronát a háztartásra, utána azonban megint kimaradt és hallotta,hcgy Györkös Rózsival él együtt. Ettőlkezdve újból hosszú idő telt el,amig megint találkozott Wallenstein Ödönnel, - Hallottam ugyan, hogy meghalt a fogságban, de sajnos cz nem volt Igaz - mondja Wambach Katalin vallomás ában, - hanem 1919 november 3-án újból visszajött Pestre. Akkor én egy fodrásszal éltem együtt, Wallenstein Ödön azonban kidobta és megígérte nekem, hogy újból ren dos életet fog élni, /Folyt,köv./Ma.