Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-13 [025]

---SENYEY KLÁRA BÁRONÖ MEGNYERTE APJA ELLEN INDÍTOTT VALORIZÁCIÓS PERÉT. A királyi törvényszéken ma volt Ítélet abban a valorizációs perben,amelyet Senyey Klára bárónő, férjezett báró Ivánka Gézáné inditott édesapja, Senyey Miklós báró ellen. A bárónő azt adta elő a keresetében, hogy^1916. decemberében édesapjával megállapodást kötött, amely szerint • évenként lö.ooo koronát kap öröksége haszonélvezete fejében, Ez az összeg azonban a koronaromlás következtében egészen elértéktelenodett, s ennek alapján azt kérte a törvényszéktől, hogy aranykoronás alapon évi 16.ooc pengő fizetésére kötelezze édesapját. Az alperes apa a keresettel szemben azt hangoztatta, hogy a gazdaság nem ftöved lmez annyit, hogy ebből a keresetben megjelölt összeget fizethetné lányának, A 16.ooc koronát egyébként fokozatosan felemelte évi 6ooc pengőro. Marczelly Béla dr. törvényszéki tanácselnök Ítéletében 9.457.86 pengőben marasztalta Senyey Miklós bárót. S megítélt Összeg az 1916, decemberi koronaárfolyam alap*-l vételével százszázalékos valorizációnak felel meg, A törvényszék Ítéletéhek indokolásában kimondja, hogy aranykoronás valorizációnak nem lehetett helye, mert a kérdéses szerződés megkötésének idején a korona már vcszitett aranyértékéből, /MOT/SY. ————————— ———— —A KELENFÖIDI CSALÁDI DRÁM& BŰNÜGYÉT TÖBBNAPIG TÁRGYALJA A HONVÉDé TÖRVÉNYSZÉK. Az elmúlt esztendőben Kelenföld egyik magányos házában szrönyü családi dráma történt, Sebők Pál txzodes megleste a tőle elköltözött feleségét és a szolgálati fegyverével őt és hozzátartozóit mogölte, ugy, hogy a honvédügyészség háromrondbcli . gyilkosság büntette elmén omolt ellene vádat-."* honvédtörvényszék a főtárgyalást folyó hó 25-én délelőtt 8 órára tűzte ki. A védelmet Nagy Mihály dr. nyugalmazott hadbíró ügyvéd 1& ja cl, aki maga is majdnem annyi tanút jelentett bo, mint a közvád, ugy, hogy a tárgyalás előreláthatólag egy hétig fog tartani./MOT/M. IZGATÓ KÖMIVES A BIROSáG ELŐTT. Ez-év nyarán alamizsnáért jelentkezett a Cziraki-uradalomban Sebestyén Gyula József többszörösen rovottmultu kőmives. Az uradalom egyik alkalmazottja kenyeret és szalonnát adott neki, amit azzal hálált meg,hogy a kertet összetaposta és olyan szitkozódást rendezett,hogy csendőrökért kellett küldeni. VéglI. Lajos csendőrőrmester igazoltatta, majd elbocsátotta. Sebestyén ezután kornsmába ment, ahol egy óvatlan pillanatban lopni akart. Tettenérték s a lovasberényi csndőfÖBégre kisérték, ahol megbilincselték a garázda kőmivest. Amikor a székesfehévári országúton haladt a kocsi Sebes tyénnel és a csendőrőrmesterrel, a megbilincselt ember az országuon jövő menő emberek felé rázta bilincséit és ezeket kiabálta: - Ez a főkanászi tette ezt velem - mutatott a csendőrre - pi- . szok, gyilkos. Ez Magyarország. - Dühös kitöréseire csődület támadt az országúton, a vásári nép a kocsi felé tódult, mire Sebestyén a nyelvét öl tögette az emberekre és folytatta a kiabálást. Később pedig, amikor katon ákkal találkoztak, akik a csendőrőrmesternek tisztelegtek, Sebestyén igy fordult feléjük: - Mit tisztelegtek ennek a rongyos csillagnak?! Ez Magyarország A királyi ügyészség az álam és társadalmi rend felforgatására 1 rányuló és a csendőrség elleni izgatás, valamint nemzetgyalázás vétsége elmén emelt vádat Sebestyén ellen, akit ma vont felelősségre a büntetőt^r vényszék Szemák-tanácsa. Sebestyén beismerte bünösségé-t, s azzal védekezett, hogy ittas volt, nem tudta mit beszélt. A biróság kihallgatta azt a' tanút, aki a kocsira felkéredzkedve végighallgatta Sebestyén lázadozását. Azt vallotta, hegy Sebestyén nem volt Ittas, teljesen összefüggően beszélt^ /folyt.kövl/SY.