Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

9.törvényszéki kiadás. Budapost,1929.november 11. zZU ROMBACH-UTCAI GYILKOSSÁG /Folyt .8.kiadáshoz ./ Az ügyész és a védők intéztek ncháhy kérdést a tanúhoz,najd az alnök szünetet rendelt el* Szünet után Kohn Árain tett jelentéktelen vallomást,majd Dr. Salgó Rezsőné,Wallenstein Manó és Wallenstein Ödön'nővére kijelentette, hpgy nen kivan fivérei ögyében tanúvallomást tenni. Stcrn Sándor nyomdai gépmester arról vallott,hogy sógora Wallenstein Manó"régi jó barátságban volt Brandl Izido rral.Brandl^Izidor,vallotta a tanú,- a Manó nyomdájában sogitett kiszedni a Vörös Újságot, Várady-Brennor elnök:Nos,mit szól ehez Brandl Izidor? É Alávaló ... - Csak nyugalom,semmi fclindulsá,intette le az elnök Brandl Izidort, - Én sohasem segítettem Wallenstein Manó nyomdájában l/folyt, köv,/Sz. A BUD-PESTI ÜGYVÉDI KAMARA FELTERJESZTÉSE A KATONAI TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYÁBAN. Mint ismeretes, a honvédelmi miniszter a közelmúltban törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés képviselőjáza elé a katonai büntetőtörvény/könyvről és ennek életbeléptetéséről. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a törvényjavaslat kézhezvétele után nyomban a kamarai választmány elé vitte az ügyet és Gábor Gyula dr. ügyvéd, tartalékos honvédőrnagy előadása mellett beható vita alá vette a' törvényjavaslatot* A választmány egyhangú határozattal kimondta, hogy felterjesztéssel él az igazságügyminisztérhez és f elkér i,xiaKragpn a kormányt, hogy a jövőben no mellőzze az ügyvédi kamara véleményének kikérését az igazságszolgáltatási reformot tartalmazó törvényjavaslat benyújtása előtt, mert - mint a választmány megállapította - az ügyvédi kar az uj katonai igazságszolgáltatásban a védői tisztet mindig hívón és lelkiismeretesen teljesítette s a mellőzésre nem szolgáltatott okot. A választmány a határozat kimondása után szűkebb bizottságot állított össze, amely Pap" József dr. elnöklete alatt tárgyalta a törvényjavaslat egyes részleteit és az észrevételeket, összegezve-folterjesztés céljából Írásba foglalva, az igazságühyminisztcrnáoz' juttattal. A felterjesztésben a Kamara leszögezi, hegy minden politikai vonatkozást mellőzve egyedül büntetőjogi és alkotmányjogi szempontból bírálja a javaslatot. Hangsúlyozza továbbá, hogy a javaslat örvendetes haladást tanúsít akkor,amikor amikor'a z eddigi egy császári nyilt parancs alapján Magyarországra oktrojált jogforrás helyérc az alkotmányos formában magyar országgyűlés által me hozandó s az állanfiő' által szentesítendő törvényt kivan állítani. Nagy hala.dást lát a Kamara abban is, hogy a katonák által elkövetett közönséges bűncselekményekre'ezentúl a polgári büntetőtörvényeket fogják alkalmazni ezt a reformotx az ónban, Al

amely egyébként azt a demokratikus elvet szolgálja,hogy a katona is polgára 'a hazának, ha katonai szolgálatot teljesít as a kívánatos további reform fogja teljességgel betetőzni, ha a katonai egyén közönséges, vagyis nem katonai bűncselekményei béke idején nem a katonai, hn

om a polgári büntetőbirósá-; által lesznek elbirálva. Örömmel állapit j: meg a felterjesztést azt is,hogy a törvényjavaslat számos humánus reformot kivan életbeléptetni. Ezek előadása után a kamara felterjesztése több rendbuli stillris ós büntetőjogi módosítást javasol. Többek között rámutat arra, hogy a katonai büntet ötörvénykönyvről szóló javaslat 4. paragrafusa az ostromállapotnak egy különleges nemét léptetné életbe, amely ellen az ügyvédi kar tiltakozni kénytelen annál is inkább,mert ezen kivételes állapot a polgári egyéneket Is a katonai bíróság hatásköre alá vonná. A felterjesztés törölni kéri azokat az intézkedéseket,amelyek a tiszti és polgári becsület között különbséget tesznek. Ezenkivül azt a rendelkezést is,amely a katonai bűncselekményeknek és a hűtlen esetében husz évnél fiatalabb egyénekn halálraitélését megengedi. Az életbeléptetés intörvényben a kamara kifogásolja az 50, paragrafust még a véderő és igazságügyi bizottságok által javasolt formában is, A betbüntetés tekintetében a kamara ragaszkodik-eddigi álláspontjáhez,amellyel a betbüntotést mint lealázó büntetést annakidején is ellenezte,amikór a törvény életbelérett. Az életbeléptetési törvény 98. paragfausával szemben^ amely a hűtlenség eseteiben a polgári egyéneket is katonai büntető biróság hatásköre alá.vonja, a felterjesztés a szakasz törlését indítványozza. Leszögezi, hogy alkotmányjogi elv, hogy senki illetékes bírósága elől el no vonassák. /MOT/SY.