Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

MAGYAR ORSZÁGOS TU70SIT0. Kézirat. „ is) O'JO ! oidal> Budapest, 1S2S. november ±11. ^ ,— A KÖLTSÉGVETÉS KÉS'LETES TÁRGYALÁSA; 1k k*zgyűlés no, kezdte ne;; az 1030. évi költse-vetés részletes . «. tárgyalását. Az első fejezetnél /általános igazgatás/ M agyar Miklós rámutat a székesfővárosi Statisztikai Hivatal munkájának fontosságára.. Ez a hivatal r.ihdcn tekintetben megérdemli az elismerést, igazgatója magas nivóra emelte a hivatal munkásságát. Indítványt nyújt be, Írassa meg a főváros a Statisztikai Hivatallal^ hogy Trianon milyen hatással volt Budapest szellemi és gazdasági életűre, és bizza meg a fővárosi statisztikai hivatalt, hogy a magyar városok statisztikai évkönyvét újra adja ki. Lévai Sándor két indítványt nyújt be. Az egyikben azt kívánja, hegy a havidíjas állásokat még az idén-szervezzék át végleges állá-' sokra, amásikban javasolja, ne tegyen-különbséget kétféle nyugdíjas" között, mindenki kapja meg a teljes nyugdiját. M a r e i e v I c 3 János elmondja, hogy egy anya hárem leánykáját beadta egy zárdába gondozásra. A zárda mcst nem akarja kiadni a leányokat az anyának. Kéri az ügy megvizsgálását. R e p o 1 d Károly a műszaki személyzet szaporítására tesz indítványt, An^yalffy Sándor podig azt Indítványozza, adja el a főváros az autóparkját és a fuvarozást tizza vállalkozóra nyilvános versenytárgyalás utján, végül Révész Mihály azt javasolja. tizrJk meg a Statisztikai Hivatalt, hony dolgozza fel a legutolsó három évtized teljes közigazgatását, ír. B u z á t h János alpolgármester a tahács nevében állást foglal az indítványokhoz. Lévai két indítványát elfogadja, a többire nézve javasolja, adják ki a tanácsnak, An-yalffy indítványának mellőzését kéri. A küzgyülés így határoz. Kivetkezett a második fejezet /ut- és csabornaépitéa/,Itt Hálás z Alfréd kéri a Népliget rendezését és a Lövölde-tér nem piaci célokra szolgáló részének parkírozását, L é 7 a 1 Sándor a külső VII. kerület fejlesztését, Vörösvári Miklós a Pusztaszeri-ut kiépítését• M agyar Miklós kifogásolja, hogy az útburkolás megállapítását nem szakembbrekre bízzák. Re p o 1 d Károly a főváros kertészetétol több park létesítését kívánja, Béchtler Péter több elhanyagolt ut elkészítésére nyújt be indítványt, Szepesi Albert azt panaszolja, hogy Budát túlságosan favorizálja a tanács, ehelyett inkább a külső V., VI, és VII* kerületre fordítson gendet. Révész Mihály hasonló értelmű felszólalása után S ö h v/ a r e z Márkus a Ferencvárosba gyermekjátszétereket sürgetett. Általában a kerület rendezését kívánja. Kalauz Pertalan a Gyáli-ut v folytatólagos kiépítésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Ma Festey* zsebet, Kispest, Scrcksárpéfceri, Szentlőrinc felé hemektuckáken át lehet cáak közlekedni. Zala Zsigmond azt javasolta^ hogy a tanács annak ellenére, hogy a Közmunkák Tanácsa szerinte helytelenül járt el és autonómiasérelmet követett el, keresse vele a közeledést és teremtsen olyan helyzetet, hogy az Erzsébet sugárút: építését tavasszal megkezdhessék. Több vállalkozó már tartalékolta az építkezéshez szükséges pénzt, de a bizonytalan helyzet gátolja a munkák elkezdését. A budai Dunapart rendezését is sürgette. Különösen áll ez a kívánság a Mari ithidtól északra eső területre. P e t r - v á c z Gyula az Egresi-ut, Keleti-utca, Hajtsár-ut és még több ezekkel érintkező útvonal rendezését és kiépítését szorgalmazta az autóbusz közlekedés jövő fejlesztése érdekéken. Kivovits Károly a buolai hegyvidék átvisz c nyait vázolta, Farkas Zoltán pedig a kőbányai' úthálózat baj alt tárta fel. A m t r u s Gyula azt kívánta, hegy a Népliget és a Városliget útjairól tiltsák ki a motorkerékpárosokat, 2 i m m e r r a n n Dezső tagadta, hegy Budapest* re és az országba olyan nagymennyiségű külföldi utépitő anyagot hoznának bej rlnt ahogy azt Kozma Jenő mondotta. Helyteleníti egyes építőanyagok szorgal*. Lt mázasát. Elismerését fejezi ki az utépitési ügyosztálynak, lelkiismeretes, pen •h* tcs és szakszerű munkájáért és védelmeié veszi azon védakkal szemben, mintha ff /Folyt.köv./