Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

Kézirat. . ÁQ QtA- g oldal. Budapest, 1$2*. november 11. v ^é** /A költségvetés részletes tárgyalása. Folytatás./ hibás volna az uttestek gyakori felbontásáért. Megállapítja, hogy ezeket a burkolatieltépéoeket legtöbb esetben, söt kivétel nélkül valamelyik föIdalat* ti krzmü előre nem látható sérülése : idézi elő. Kifogásolja a bitumenező telep; szerepét. Az volna a rendeltetése, hogy a legújabb eljárásokat próbálja ki, hogy kísérleteket folytasson, de nem az, hogy egymaga t*bb utat burkoljon, mint a többi magánvállalkozók együttvéve. Ehhez a fejezethez nem volt több felszólaló, a közgyűlés a fejezetet változatlanul elfogadta és a fejezet tárgyalása rorrán benyújtott 29 lnditványt kiadta a tanácsnak. Kivetkezett a harmadik fejezet /városépítés/. F e t r o v á c z Gyula'volt az első felszólaló. A város belterjes fejlesztését tart* ja kívánatosnak, k külterjes fejlődéssel szemben. Felveti azt a gondolatot, hogy külterületen csak az esetben adjon a tanács•parcellázási engedélyt, ha az engedélyt kérő az utakat,csaternákat, gáz stb. előzetesen megépíti. Kívánja ezután a szónok, hogy a szabályozási terveket szabályszerűen tárgyalják le,. Hosszasabban beszélt a halálsorompók kérdéséről. A legutóbb felmerült négy terv k*»zül a MÁV, torve'volt az, amelyhez a mütanrendőri bejárásnál kényszerhelyzetben hozzájárultak. Ennek a tervnek a kivitele 12,800.000 pengőbe kerülne, ebből a MÁV. 5,800.000 pengőt kér a fővárostól. Fel is volt véve a költségvetésbe első részletként 1,800.000 pengő, de törölték, mert felvetette valaki az aluljárós megcD.dást. Petrovácz kifejti most, hogy ez az aluljárós megoldás semmikép sem vihető keresztül, maradjunk csak meg a MÁV tervénél, ós az ehhez való hozzájárulást hosszúlejáratú Kölcsön utján szerezze meg a főváros. Szól ezután az utcai Illemhelyekről. Ez a probléma felmerül, valahányszor egy szobcrelhelyezésről van szó. Minden tér közepén ott disztele»kedik egy nyilvános illemhely. Ezeknek az illemhelyeknek a feld alá való helyezésére van a fővárosnak szerződése, kéri az illetékes tanácsnokot, szerezzen érvényt ennek a szerződésnek vagy vegye revízió alá, de mindenesetre gondoskodjék arról, hegy a vállalkozó a őváros belső területen, mondjuk a Körúton belül eoő területen lévő illemhelyeket helyezze el a föld alatt.. Éppen elég volt már abból, hogy a legszebb tereink középpontján illem* helyek vannak. Vegyea főváros kezébe ezt a kérdést és oldja meg minél előbb. W e 1 1 1 8 o h Andor azt a felfogást hagoztatja, hogy a közgyűlésben politikum helyett inkább a szakszerűségre kell törekedni mindenkinek. Éppen ezért maga is csak a városépítési kérdésekhez szól. Kifogásé^* ja, hogy az uj városi építkezések túlzottan déágák. Itt például értesülése «ze rlnt az újonnan létesülő Iskolaépületek köbméter egységárát előbb 45 pengőben állapították meg, Később ezt az összeget 35 pengőre redukálták, de még ez is 1 tul drága. 30 pengő egységárral igen komoly, és szép Iskolákat lehet építeni. A ciszterciták újonnan épült gimnáziuma, rendház??: és internátusa építésénél sem volt magasabb egységár 35 pengőnél, pedig ezek az épületek igen díszese^. sőt mondhatni tuldinzecek. Kápolna, diszterem, különböző márványos helyiségek létesültek. Általában helytelen az a rendszer is, hogy a tervezéseket a fő* város a maga tisztviselő mérnökeivel végezteti, hogy a köz építési ügyosztály tervezési irodává válik. A béke éveiben, amikor Budapest világvárosi képe kialakult, minden . ' tervezést maganépiteszek végeztek. A fiatal generáció tervezte a kisebb dolgokat, komolyabb feladatoknál olyan talentumok vonultak fel, mint Alpár Ignác, és a műegyetem egész tanári kara. Hogy milye© tökéletes munkát végeztek, arra példa a Gellértfürdő, az Állatkert, a Vas-u,» cai iskola. Annál furcsább, hogy a középltési ügyosztály mérnökei terveznek, mert ezek nincoenek rászorulva, A hivatalnok mérnöknek van rendes fizetése, nyugdija, nincsenek gondjai ha beteg, vagy fáradt, mig a magánmérnöknek min* den jövedelme abból származik, ha építési vagy tervezési megbizást kap. Azé|»t sem végezhetnek a városi mérnökök tervezési munkát, mert az ő feladatuk a tervek ellenőrzése és felülbírálása. Hogy lehet elképzelni, hogy önmagukat kontrolálják., Indítványozza, hogy az Ssszes városi építkezések tervezését magánmérnikikre bízzák, az egységárak megállapítását pedig bizottság végezze, A nagyobb építkezések tervezésére, mint pl. az Uj Rókus, hirdessenek orszá7 gcs pályázatot. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot arra is, hívja fel a kereske. rí delw.1 és ioarkarsarát "rra, ho<rv a f~v'ros közbejöttével és ellenőrzésével k

0 /folyt.köv./