Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-31 [024]

/ Tisza István omlokürmcp» Folytatás 4. / - Ezért törekedett a belpolitikai konszolidációra,a ház szabályreform r vén; a nyugodt parlamenter 3fl élet biztosítására és csodálatos. , hegy P rene Ferdinánd T az igazi eHenfelénvk nem az ellenzék népszerű vezéreit tartotta, hanem az ellenállás gócpontját ösztönösen Gróf Tisza István személyében sejtette. Miért ? Mert tudta cóia, hogy lfjális ember, aki semmi körülmények között nem idéz fel könnyelműen ellentéteket, tudta re la, hogy el fog menni az engedékenység legvégső határáig, hogy az ország* r.l a katasztrófát elhárítsa, hogy az országra könnyű szivvel katasztrófát no zúdítson, de azt is tudta, hogyhdpint "Tisza szokta mondani, frivol módon kiivják a végzetet és vérig sértették volna a magyar nemzetet, akkor Tisza I tván olyan vezér lett volna és itt ujbel az ó szavait idézem, aki elment volna a golyóig és az aksztó£áig. - Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 Engedjék meg, hogy itt rámutassak a magyar politikai élet igen szomorú fejezetére^ Ami összefügg a gelyö és az -kasztofa említésével. Miért mondta akkor Tisza István grof a golyót* és az •áraszt "f át £ íízértj mert az akkiri vezérekben nem látott annyi szent elszántsáot, hogy ha harcra kerül a sor, hogy akkor- kitartanak a végletekig, .Az volt -:., elmélete, hogy ha az ember belemegy egy politikai akcióba, akkor végig is . ...1 mennie és nem szabad feleúton megállni, A félut«n való megállástól tar ?„ ott, pedig ha belemegyünk egy nemzeti küzdelembe, legyünk elszánva a? ra,hogy el kell menni a golyóig és az akasztófáig. Ez volt az ő felfogása, valóéi értelme á mendás ának, Es tizenegy évvel ezelőtt el is ment a golyóig, S a politikai perfidia ezt a mondását ferdítette el ugy, mintha Tisza a saját nemzetét fenyegette volna meg golyóval és akasztóiéval. Ez a magyarázata annak, ' ogy Ti3za István népszerűsége siron tuli népszerűség, .Tisza István népszerűre ige halálon tuli népszerűség és ez a legnagy»bbszorü népszerűség, / Zajos taps/ irt eletében és eletének azokban a szakaiban, amikor leghasznosabb volt a magyár nemzetre, akkor népszerűtlen volt. Szomorú fejezete ez a magyar pelitikü. .létnek. - Eddig ismertettem azokat a harcait, amelyek összefüggtek azzal a korral, amelybon élt ós mest szólni akarnék két nagy tettéről. Arról a két hatalmas akcióról,amellyel még ma is tovább él a magyar nemzotbfetL ' .Leginkább Széchenyivel lehet párhuzamba állítani. A költőről mondják, hogy az igazi költő egyben vátesz is. Arany János abban a csodálatos költeményében,amelyet Széchenyi halálakor irt, az államférfi divinációjárói bőszéi és a lényeget abban ismeri fel.$ váteszi ere, a divináció, a misztikus belelátás a jövőbe, a sastekinfet volt meg Tiszánál akkor, amikor a világháborút ellenezte. Ellenezte a vilghéb orut egy államférfi megérzésevei, de voltak neki politikai es észbeli tisztáni racionális okai is. Ellenzi a háborút, ösztönösen sejtve kedvezőtlen kimenetelét. Tudta, és mondta, hogy nekünk, magyaroknak iskelákra és közutakra, ."..liniká. ra es vasutakra, vizmüvekre van szükségünk,mert el vagyunk maradva és azt a csekély anyagi, szellemi és fizikai erőt,ami van a nemzet nek,nem költhetjük el egy nagy háborúra. S azt mondta, hogy egy hibflruban nincs mit nyernünk, de mind nt elveszthetünk, hiszen a történelmi Magyarország határain kivül n éltek magyarajknak,tehát ha mi lennénk a győztesek, még akkor sem annektálhatnánk semmit sem. Ha pedig délszláv, vagy román területeket annektálnánk, az megbillentette volna a nemzeten és a népek erőviszonyait, a monaréhia népesedési összetételét, törpe kisebbség lőttünk volna számra m-zve nagyabb románsággal, vagy szlávsággal szemben, tarthatatlanná vált volna a dualizmus és a federálizmus következett volna el. Legyezetés esetén olvesztAet mindent az ország és győzelem esetén is rettegnie kell, mert :

bele lehet iúunni egy háborúba akkor, ha honfitársaink felszabadítását remélhetjük, de ) belemenni egy háborúba, amelytol nincs mit várni, mert a győzelem ujabb politikai gondokat okoz, ez őrület. / Zajos helyeslés és taps. / - Ezek voltak a politikai ervei, de voltak katonai ervei is, amolyeá. t első katonai munkatársa, Hazai Samu báró honvédelmi minise ter juttatott kifejezésre és akit egy igazságos történetírásnak a vUgháboru legelső katonái Tezött kell említeni. / Folytat&a következik. / J