Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2
1929-10-31 [024]
/ A Tisza. István emloloünnop. Folytatás 5. / - Mórt ö szervezte azl ujabb 63 ujabb magyar ezredekot,amiLor a régiók megsemmisültek és igy tudtuk a kárpáti csatában az ország területéti megvédeni. Hazai állapította meg, hogy a monarchia hadserege technikailag nincs felkészülve. A sok exlex hátráltatta a sorozást és az ujonckiképzést. De legfÓként a vezérkar nem vonta le az'orosz-japán háború konzekvenciáit sem stratégiai sem taktikai tekintetben. Hem számoltunk az ismétlő puskával, r. gepfogyverrelj a 1öveszárkokkal és a 70-71-iki háborúból levont taktikai •elvekkel indultak a világháborúba. Ez volt a katonai meggyőződése és emlék- . Szem jól, ennek a teremnek a balsarkában jött Tisza hozzám és a szerencsétlen satanovi csata után mondta : " J0]_ tudtam, hogy lövészárkok,drótsövények, ismetleáugyuk és géppuskák ellen csak lovas szerrel megyünk, jol tudtam, s itt az eredmény." Katonai tanájsadojának ez a véleménye és a sajt politikai okai voltak azok,amelyek Tiszát a hfecru teljes erővel való ellenzésére ösztökéltek. És ha most kérdik tőlem, hogy mindezek ellenére mégis miért egyeaett bele a háborúba,vagy ha nem egyezett bele, miért maradt a helyen, erre . :.Jt ténnyel válaszolok. Az egyik az, hogy bécsi katonai diplomáciai köreink azt tartották és ezt az akkori bécsi német nagykövet is megerősítette, hogy abban a pillanatban Németország még mellettünk áll es hajlandó a monarchia mellett kardot fogni. j?e iha a belső bomlás a monarchiában tov& b tart, akkor Németország is arra'a meggyőződésre jutott volna, hogy a az osztrák ti:-- . ,yar Monarchiát megtartani nem lehet és sorsának engedte volna át. Tehát Tisza szemébon is ugy áll* t a dolog, hogy ma még módunkban van küzdeni kémet ország oldalán, de pár év múlva létünkért csak magunk harcolhatunk. De , főérv az volt, hogy látta, hogy Ferenc József el volt szánva a bjfcoru megindítás íra s tudta, hogy visszavonulásával az események folyását fel nem tartoztathatja,- személyes tekinteteket sdaasom".ismert és tudta, hogy egyénisége alkalmas- a nemzetnek a háborús időkben valö képviselésére. Tisza nem volt az az ember,aki valami odiozus felelősség elől lemondása réven menekülni.akart volna. Ösztönösen érezte, hogy az o férfias és hatalmas egyénisége leginkább volt alkalmas arra, hogy háború esetén ennek az országnak minden erejét öszszefogja s ebben az országban a harcias hangulatot fenntartsa. Jobb meggyezőcéso ellenére,mivel a lemondást gyávaságnak tartotta volna, a helyén maradt, mert az országnak akkor a legnagyobb szüksége volt rá. De azzal, hogy elle nézte a háborút es azzal, hogy minden számottevő ol:mánypublikációbol nyilvánvaló,akár ellenségeink, akár szövetségeseink adták közre, hogy Tisza ellenezte a háborút, óriási erkölcsi értéket hagyott hátra. - Wilson doktriner egyéniségéből folyt, hogy a. nagy antant a győzel-* ...et nem ugy állította be a paris körüli békékben, hogy jaj a legyőzötteknek, hanem a békéknek az; igazságszolgáltatás jelleget akarták adni.A győzők a biró szerepét vették fel és azt mondották, hogy a h&orut frivol módon felidéző, de legyőzött népekre jogos büntetést kivannak mérni. A magyar nemzet .•Ilon ugy szólt a verdikt,'hogy. a. ; magyar nemzet vez-etó*ipölitikasu veszed'lmes háborús uszite volt. És hogy a nemzet követte államférfiját, lueg kell tehát büntetni az országot es olyan kicsinnyé és néptelenné kell tenni, hogy a jövőben az emberiségnek kárt ne tehessünk. Ez.volt a trianoni beállítás. De azt hiszem, hogy ellenfeleink jóbban tették volna, ha a jaj a legyőzötteknek elvét hirdették volna. Most, hogy az okmányok kcfcététele ut'.n megállapítást nyert, hogy a magyar miniszterelnök nem volt heb orus uszitó, sőt egyedül ő volt az, aki meggyőződésesen ellenezte a háborút, megdől az a ténymegállapítás, amelyen a trianoni boke felépült. Ha egy biroi Ítéletben valótlan a ténymegállapítás , az abból levont jogi következtetések is reviziora sz orulnak. Tollát nem igaz és valótlan a trianoni itélet indokolásának ténymegállapítása, Tisza nem volt háborus--.U ; szitó s a magyar nemzet csak kötelességérzésből és nem háborús,bestiális Szenvedéllyel ment bele a küzdelmekbe. S igy Tisza István ellenzése alapján követelhetjük a világ népeitől a revíziót• De talán mert intuíciójával előre látta a háború kedvezőtlen lefolyását, még'/nagyobb, meg nagyszerűbb a csodálatos helytállása a katasztrófában. / Folytatása következik. /
