Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-31 [024]

/ Tisza ^stván emlékünnep. Folytatás 2. / - Korának igényeit elégítette ki akkor, araikor küzdött a paritásos dualizmusért és küzdött a parlamentarizmusért. Ezek a küzdelmek mér a történeleméi. De azzal, hogy csodálatos intuícióval megérezte a háborúnak kedvezőtlen kimenetelét és amennyire tőle tellett, küzdött a háború meginditása ellen es azzal^ hogy az élete végén,amikor annyi nagy alkotás omlott össze, a nagy katasztrófában férfiasan helyt állt és meghalt mint hos, mint mártír, olyan értekeket hagyott a nemzetre, amelyből még ma is az energiáknak óriási tömegét meríthetjük, - A maga korában harcolt ós küzdött a paritásos dualizmusért, oz azt jelentette, hogy a magyar nemzetnek akkori erői és az akkori erőviszonyok mellett a paritásos dualizmus volt a maximuma annak, amit magyar energiákkal el lehetett érni. Ismerte I, Ferenc József gondolkozását. Ismerte a bécsi magas bürokrácia, az osztrák centralisztikus diplomáciyai és katonai körök érzelemvilágát. Ismerte a nemzetiségi és a horvát-kérdés ne„ hezségeit. Mindmegannyi olyan tényezőkjümelyek óvatosságra kellett, hogy intsenek. Alkotmányjogi nyomások gyakorlásától, esetleg a király korona* zás i esküre való hivatkozástel semmit sem várt, 0 is a fejléc .ősben hitt. Abban, hogy a magyar nemzet mindig nagyobb és nagyobb poziciót fog kivívni a monarchia keretében, de nem jogi és mesterséges eszközök igénybevételétől, hanem a magyar nemzet belső megerősödésétől, főleg kulturális és gazdasági energiájának növekedésétől vár ta helyzetünk fokozatos, szinte automatikus meg javulását s mindent el akart kerülni, ami alkalmul szolgál hatott volna a dualizmus megdöntésére, • - Küzdött a parlamentarizmusért. Hiszen az egész politikai iskolája arra utalt, A berlini egyetemnek volt növendéke s kormányzati és közigazgatási tekintetben a porosz iskola tanítványa, alkotmányjogi kérdésekben teljesen angol stúdiumok hatása alatt állt. Mint kora összes nagy államférfiai, a parlament ár izmusb an látta o is az alkotmány jogi fejlődésének legmagasabb formáját és a parlamentarizmusnak jelentőségét megérezve várta az ország politikai felvirágozását is. Ebben az időben a külföld nekünk jóformán Ausztria volt ós a külföldi befolyások Ausztrián át jöttek hozzánk, Ausztriából osztrák formájában jött a szocializmus, nem pedig porosz formában, osztrák formában jött a keresztény katolikus politikai szervezkedés,amely nem olyan volt, mint a centrum-páa t, hanem ( kristlichs zocial. Osztrák formában jelentkezett a parlamentarizmus bomlás a is az obstrukciű folyamán. Csakhogy az osztrák nemzetisegek tudták, mit cselekv szenek,Hiszen ók teljes öntudatossággal fel akarták bontani az osztrák államot és megtámadták annak központi szervét a parlamentarizmus; • Nekünk magyaroknak több a parlament, A nacionalista életnek központi szerve ős ha megtámadtuk, önmagunk ellen dühöngtünk . / Ugy van, ugy van 1 / És annttk a hatalomnak, amit Bécsnek, vagy Ausztriának neveztünk, ezen a réven vajmi kevés kárt tehettünk. Innét volt az, hogy az obstrukciót nem magyar politikai gondolkodás termékének tartotta és az ellen a leghatározottabban erejének megfeszítésével küzdött. - A paritásos dualizmus mellett védte a parlamentáris gondolatot és pedig két ponton: a választójognál es a házszabályoknál. Védte a választójognál, mert az volt a meggyőződése, hogy a magyar tömegek nincsennek kultúrával annyira átitatva, hogy korlátlan mértékben lehetne eket a szavazóurnához bocsátani. Ö is azt kívánta, hogy kulturális demokrácia előzze meg a politikai demokráciát, mert jaj annak az országnak,amely a maga sorsának intézését műveletlen tömegek kezébe teszi le. De féltette a magyar értelmiség vezetőszerepet is. Folyóiratában ismételten rámutatott arra, Rogy egy legtágabb választójog mellett elvesznék a magyar intelligenciának a vezetőszerepe. Pedig ez az ország ezeréves fennmaradását annak köszönheti. De féltette a parlam-nt szintjét is,mert az olyan nehéz feladatok elé állított nemzetnek, mint a magyar csak akkor sikerülhet a maga közügyeit sikeresen vinni, ha jellemben és tudásban az cr szág legjavát tudja parlamentjébe küldeni. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / követeik. /