Magyar Országos Tudósító, 1929. október/1
1929-10-15 [023]
MILYEN A VALÓDI LENCI BABA? Egyed Zoltán néhány hónappal ezelőtt megírta a^ Reggelben, hogy egy ügyvéá megjelent egy ismert pesti szinésznŐ lakásán, akinél árverést tartott»A szinésznő harmincötpengős tartozását elfelejtette kifizetni 3 amikor hazatért lakás ara, riadtan vette észre a hivatalos embereket. Nyomban ki akarta fizetni a harmincöt pengőt, azonban az ügyvéd időközben ötven fillérért megvásárolt három darab lenci babát és igy csak 34 pengő 5c fillért fogadott el a színésznőtől. , A cikk megjelenése után Spanyol Dezső dr, ügyvéd helyreigazító nyilatkozatot küldött be a Reggelnek. A nyllatkozatfcgw. a következőket tar talmazta: " Az árverésen nem én jelentemirmeg, hanem irodatársam, Sziklai Dezső dr. és ő vásárolta meg a babákat. Eljárása jogilag kifogás alá nem esik, de etikailag igenis kifogásolható és ezért vele szemben már le ls vrntam a konzekvenciákat, A helyre igaz itó nyilatkozatotmwi!nHÍnmwmtat*wS^^ Egyed ^ultán leközölte a Reggelben, mire Sziklai Jenő dr. sajtó utján elkc vetett rágalmazás vétsége cimén pert inditott Egyed Zoltán ellen, akit ma wnt felelősségre a büntetőtörvényszék ü chadl-tanácsa. Egyed Zoltán azzal védekezett, hogy Igazat irt s kérte a valóság bizonyitásának elrendelését, A törvényszék a valóság bizonyítására vonatkozó indítványnak helyt adott s nyomban ±x meg ls kezdte a tanuk kihallgatását. Spanyol Dezső dr. az első tanú, Egyik ügyfelemnek - vallotta harmincöt pengős követelése volt Sólyom Jankával szemben, aki nem fizetett s ezért végrehajtást vezettünk ellene. Az árverésen Sziklai Jenő dr. jelent meg. Az árverés után elmondta nekem, hogy a színésznő nem volt otthon s h^gy az árverés meg ne hiúsuljon, megvásárolt három darab lenci babát ötven fii lérért. Amikor a szinésznő hazaérkezett, ki akarta fizetni az adósságát, Sziklai azonban nem volt hajlandó a babákat visszaadni, mert a szinésznő megsértette őt. Egyed Zoltánnak a cikk megjelenése után irtam egy levelet, amelyben tudomására adtam, hogy Sziklai eljárását kifogásolhatónak találom s le is vontam a konzekvenciákat. Tényleg először ugy Irtani'a levékben, hogy etikailag kifogásolhatónak találom az eljárását, de azután az "etikailag'' sz°t a levélből kihúztam. Sziklai Jenő dr.-t hallgatta ki ezután tanuként a biróság, - Sólyom Janka - hallotta a tanú - a Lászl 0 és Fekete cégnél selyemárukat vásárolt és nem fizetett. A cég nevében pert indítottunk és végrehajtást is vezettünk a szinésznő ellen. Árverésre kerül't a sor. $y£y Az árverés időpontja pont öt órára volt kitűzve s amikor megjelentünk a lakásban, Sólyom Janka nem volt otthon. Font öt °rakor meg kellett feltétlenül kezdenünk az árverést s ezé»t megvásároltam az első tételt, a három ±sam± babát ötven fillérért. Egyik sem volt lenci baba. Én hoztam magammal egy valódi lenci babát s itt vannak azok a babák is, amelyeket az árverésen vettem meg. Szákiig dr, ügyvédje kimegy az előszobába, behoz egy nagy skatulyát és egy kisebb csomagot.. Először a skatulyát bontja ki s nagy gonddal előkesz belőle egy gyönyörű lenci babát. Azután a kisebb csomagból előkerül két hosszúlábú, hosszukezü baba, - Méltóztassék megnézni ezeket a babákat - fordul a bíróság felé Eziklal dr. - s a két babát Schadl elnök felé nyújtja. Ezeket vásá-• roltam Sólyom Jankától, a harmadik nincs itt, de az ugyanilyen. Ezek ugyne vezett dobóbabák. Azért nevezik igy őket, mert ha az ember ledobja őket, groteszk pózban nyúlnak egy a fotelban. Ezek nem művészi klállitásuak s csaknem értéktelenek.Ezzel szemben ez a gyönyörű lenci baba, ez valódat / Ez tényleg művészi kivitelű , még az alsó rüáázata ls teljes. A legolcsóbb lenci baba kilencven pengő, de százharminc, sőt százhatvan pengős is, A drböbaba ára legfeljebb tizfrEizenkét pengő, ezek azonban még ennyit sem érnek hiszen használtak, már pedig uraságokt01 levetett babák senki sem.vesz. Az árverésen csak azért vettem meg őket, mert az árverést pont öt ö rakor meg kellett kezdenünk s én a legértéktelenebb tételt akartam megvenni,hogy az árverés megkezdhető legyen.Amikor Sólyom Janka hazaérkezett s meglátott minket, durva szavakkal támadt ránk s olyan hangon beszélt velünk, mintha legalább is betörők lettünk volna. Kért, hogy adjam vissza a babáit, de kijelentettem, hogy csak abban az esetben vagyok hajlandó a babákat vissza adni, ha bocsánatot kér tőlem. Nem kért bocsánatot és én a babákat nem adtam vissza, /Folyt.köv./Sz.
