Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/2
1929-09-20 [022]
A KI NEM VILÁGÍTOTT LÉPCSŐ MIATT ELITÉLTEK EGY GYÁRIGAZGATÓ^. Schwartz Arnold gyárigazgató gondatlanságból ckozott súlyos testi sértés vétségével vádoltaa állott ma a büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa előtt. A vád szerint a gyárigazgató azzal követte el a bűncselekményt, hogy Eötvösutca 21. számú házban lévő lakásainak előszobájából az alagsorbaa lévő konyhához vezető lépcsőházat nem világította kl és Sibeiner Hermina nevü szobalánya a lépcsőn lezuhant és súlyos sérüléseket szenvedett. - Elismerem - védekezett Schwartz Arnold - hogy a lépcsőházán nem volt világítás, azonban a lépcső mégis kellően meg volt világitva,mert az előszobában és az alagsorban állandóan égett a villany s a fény beszűrődött a lépcsőházba, A lépcső megvilágítása különben sem az én feladatom, hanem a háziuré, Steiner Hermina határozott tilalmunk ellenére csomagot vitt le a lépcsőn s igy sajátmags ' okozta a balesetet. Több tanút hallgatott ki a bíróság, majd Pelföldy Elemér dr. királyi ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék bűnösnek mondta ki a gyárigazgatot gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében és ezért kétszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet Indokolása szerint • nincs komoly jelentősége annak, hogy Schwartz Arnoldék a cselédségnek a lépcsőházban a csomagokkal való közlekedést eltiltották, mert egyúttal arra ls utasitást adtakjhogy az előszoba ajtaját állandóan öaukva kell tartani s igy az előszobában égő villanylámpa nem is világithatta meg kellőképpen a lép_ csőházat. EnyhitŐ körülménynek tekintette a biróság, hogy Steiner Hermina bizonyos mértékben maga is hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez. Az ügyéaz az Ítéletben megnyugodott, mig a védő felebbezést jelentett be. /MOT/Sz. KI TERVEZTE A "SZÉPASSZONY KOCSISA" DÍSZLETEIT? -A ZÁRLATI KÉRELEM ÜGYÉBEN A TÖRVÉNYSZÉK ELUTASÍTOTTA BÁSTHY ISTVÁNT. A Magyar Színház sikéres műsordarabja,a Szépasszony Kocsisa díszletei körül -mint ismeretes-vita., majd per keletkezett. Básthy István festőművész ugyanis sérelmesnek aalálti, hogy a szinlapokon és hirdetményeken ugy szerepel, mint a díszletek elkészítője, mig a tervezőként Andaházy K a snya Béla festőművészéévé van feltüntetve. Básthy szerint a díszleteket nem Andaházy, hanem ő 1 tervezte és ezért a törvényszékhez benyújtott keresetében hirnévbltorlás szerzői jogbitorlás és kártérítés cimén kérte elmarasztalni a Magyar b zinházat rérlő Szlnházfejlesztő rt.-t, nemkülönben másodrendű al peresként Andaházy Kasnya Béla festőművészt. Kárigényét 8000 pengőben je1 ölte meg Básthy, aki ugyanekkor zárlati kérelmében arra kérte a törvényszéket, hogy a sziniapokra,amelyek az ő nevét, mint másrióét tüntetik fel, rendelje el a zárlatot és tilsa meg, hegy a neve ilyen formában szerepelhessen. A zárlati kérelem ügyében ma volt tárgyalás Nyiry Zoltán dr, törvényszéki bir"ónál, Az elsőrendű alperes szinházbérlő rt. nem jelent meg a tárgyaláson, a keresettel szemben csak Andaházy Kasnya Béla védekezett. Előadta, hogy a színház igazgatójának, Bródy Istvánnak megbízásából nem _u« Básthy, hanem ő készítette el a Szépasszcny Kocsisa terveit, Básthy csak a technikai kivitelezést végezte. Errevonatkozóan bizonyitást ajánlott fel. A bíró kérdésére megjegyezte még, hogy Básthy akart változtatni az eredeti terveken, de ő három nappal a premier előtt éppen ezért lebontatta a színfalakat és újból elkészittette. Mindössze egy függönyrész maradt meg Básthy változta tás ából „ de ez is csak azért,mert technikailag nem volt mód wgmMn a kicserélésére. Az alperesi érvelésre a felperesi ügyvéd előadta, hogy Básthy személyi jogát ' ±r. sérti az a tény, hogy a neve mint másolóé van a szinlapokon feltüntetve. Hivatkozott a szerzői jogi törvény 23. f-ára, amely abban az. esetben, ha engedély- nélkül tüntetnék fel a panaszos nevét, az illetőt jogvédelemben részesíti,Minthogy jelen esetben Básthy megkérdezése nélkül, s ugyanakkor valótlan beállításban került a neve a szinlapokra, a felperesi ügyvéd szerint a per befejezéséig joga van a náv szerepeltetésére a zárlatot kérni. A felek felszólalása után Nyiry biró végzésében elutasította a zárlati kérelmet. Az Indokolásban a törvényszék megállapította, hogy a zár-.-*lati kérelem fő feltétele a bitorlás ténye, ami jelen esetben nem volt megállapítható. Ha a név xmkmxmmm sérelmezett alkalmazása sérti a személyi jogot, ennek alapján zárlatot még nem lehet elrendelni.A bitorlás tényének fenforgása nélkül tehát a zárlati kér' lmet el kellett utasitani,-Jiangzott a végzés indokolása, A szerzel jogbitorlás, illetve a kártésltés kérdésében a törvényszék később tart tárgyalást, /MOT/SY. • p-(?
