Magyar Országos Tudósító, 1929. szeptember/1

1929-09-05 [018]

--- EGY NOVELLA KÖVETKEZMÉNYEI A BÜNTETÖTÖRVÉIÍYSZÉK ELŐTT. Egy évvel ezelőtt a K épes Kr°nikában novella jelent meg "Hadnagy vagy senki" címmel, A novella egy snájdig kapitányról szól, aki megismerkedik egy leány­z°val ós az ismerkedésből csakhamar mély szerelem fejlődik. A fiatal lány boldogságát csak az a körülmény zavarja, hogy szerelme tárgya kapitány. Le ­ányálmaiban ugyanis mint hadnagy formálódott ki az Ideál alakja és kedves naivitásában nem is jutott neki eszébe az,hogy a kapitány^magasabbrangu,mint egy hadnagy. Amikor az ezredes a kapitánytói értesült arról, hogy micsoda akadály lépett ,a fiatalok boldogsága közé, a novella szerint kurtán-furcsán degradáltatta a kapitányt hadnaggyá. A lány sugárzó arccal értesült erről, rövidesen megtartották az esküvőt és boldogan éltek, ha meg nem haltak ­volna, ha idővel a fiatalasszony nem jött volna rá arra, hogy tulajdonképpen erősen tévedett, amikor egy hadnagyi állást előnybe helyezett a kapitányi­nak. Mint asszony a rideg prózával is megismerkedett s rájött arra,hogy a hadnagyi csillaggal sokkal kevesebb fizetés is jár, amiből bizony nem igen lehet megélni. Az angyalian ártatlan novella azzal végződött, hogy a kutya­mosó látva úrnője rosszkedvét és kesergését, föliarrta újból gazdája gallér jára a kapitányi három csillagot és rövidesen kiderült, hogy erre felhatal­mazása is volt,mert hiszen az egész lefokozásii csak az ezredes tréfás kedvéé­nek következménye volt, aki a kislány szeszélyének hágelifeü csupán a nem komoly degradálás elrendelésével. A novellái küicsai megjelenését követő héten a Képes Krónikában Pro domo címen a kiadóhivatal néhánysoros közleményt helyezett el, amely arról szólt, hogy a Képes K r ó n ika multheti számában "Hadnagy, vagy senki" címmel megjelent novella a felelős szerkesztő és kiadó szabadságideje alatt saj­nálatos tévedés következtében csúszott be a lapba, mert'a novella a félre­tett kéziratok közül került fel valamiképpen a nyomdába, A közlemény a no­velláról mint a hadsereget kipellengérező irásmüről emlékezett meg s a ki­ad°hivatal "szives elnézést kért :í olvasóitól az ostoba cikk miatt". Később hasonl 0 tartalmú nyilatkozat jelent meg a lapban másodízben is. Ezen a két közlemény miatt a Bordácsi Pál álnév alatt Író Mayer Árpád mint szerző saj tórágalmazás vétsége cimén feljelentést tett Zigány Árpád szerkesztő ellen aki az inkriminált két közleményért a felelősséget vállalta, A büntetőtörvén szék Schadl-tanácsa ma tartott ez ügyben főtárgyaiást, Zigány azzal véde­kezett,hogy ő nem akarta sérteni a novella szerződét,áe a két nyilatkozatot kötelességének tartotta leközölni. Illetékes helyen ugyanis sajtópert he­lyeztek kilátásba a lap ellen a hadsereget sértő novella miatt s ezekután irta ő meg a két nyilatkozatot, hiszen, hogy ha ezt nem tette volna meg,ak­kor a mostani sértett ülne őhelyette a vádlottak padján hadscreggyalázássál vádolva. K órte egyébként ^lgya Pap ^ánder honvédelmi államtitkár tanukónt való kihallgatását arravonatkozóan,hogy a novellában hadseregollenos kité­telek vannak. A sértett ügyvédje ezzeí szemben Osváth Ernő kihallgatását indítványozta. A törvényszék csak a novella felolvasását rendelte el annak megállapítása végett, hogy a novella destruálta-e a hadsereget vagy sem. A novella felolvasása után az elnök felhivta a feleket,hógy nem lehetne-e ezt az ügyet békésen elintézni. Mayer Árpád kijelentette, hogy ha Zigány Árpád bocsánatot^kér, fizeti a költségeket és garantálja azt, hogy ő vissza mehet a Képes Krónikához, akkor Öreg kora ellenére hajlandó megbocsátani a vádlottnak. - Hát a vádlott kora súlyosbító körülmény ön szerint? - kér­dezte most az elnök. - Igen, súlyosbító - válaszolta a sértett, _ mert egy fiatal­embertől nem lehetne olyan rossznéven venni, de amit a váöTLott velem elkö­vetett, az példa nélkül áll az egész irodalomtörténetben, Zigány Árpád a maga részéről szintén nem volt hajlandó s erimi­féle nyilatkozatot tenni, mire a törvényszék a perbeszédek elhangzása után meghozta ^Ítéletét. Bűnösnek mondotta kis Zigány ^rpádot kétrendbeli rágalma, zás vétségében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazás-val negyven pengő pénzbüntetésre ítélte el. Az indokolás szerint a sértett által irt novellá­ban ^nincsen hadsereggyalázás, legfeljebb az irodalom gyalázás áról, destruá­lásár°l lehet szó, mert a novella szánalmasan gyenge és nivótlan. Az ítélet ellen a felek k ölesönösen felebbeztek. /MOT/ Ma.

Next

/
Thumbnails
Contents